Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

-19nak, megijednék és azt mondják, ugye, nem volt igazatok és megingatja hitüket egy rendszerben, amely nem is^rendezkedett be arra, hogy az összes egyéni érdekeket a szocializmus mai fokán ki tudjuk elégíteni. Ez csak a kommunizmusban képzelhető el, bár ott is vannak megszorító tényezők. Ka nem lenne ellentmondás a szocialista gazdasárban, nem kellene a politikai gazdaságtan. De nem így van, állandóan fellépnek ellentmondások a termelőerők ás termelési viszonyok között, ezek nem antagonísztíkusak, ezeket ki lehet egyenlíteni, de ehhez kell a politikai gazdaságtan. G o n d i József: Pach,elvtárs és mások is felvetették, hogy az anyag címe és tartalma között ellentmondás van és ezt ki lehetne küszöbölni azzal, ha a címet megváltoztatjuk. Helyesebb lenne, ha a gazdasági érdek problémáját tárgyalva, ezzel összefüggésben többet beszélnénk a politikai és olyan érdekekről is, amelyekről Pach elvtárs beszélt. Véleménye szerint bizonyos kérdések esetében ezeknek az érdekeknek a gazdasági érdekekre való visszahatása, kölcsönhatása bizonyos egyoldalúságot eredményezhet a vitákban. Abban van jogosultság, amiről Szabó elvtárs beszélt, hogy a következő években a munka szerinti elosztás felé kell erőteljesebben mennünk, de ez bizonyos fokig egyoldalúnak tűnik. Szabó elvtárs Marx A góthai program kritikája c. müvéről beszélt. Emlékezete szerint Marx, amikor a szocializmus kát fokát megkülönböztette, az egyenlőtlenség elismerését nagy mértékben hangsúlyozta és arról Í3 beszelt, hogy ennek elismerése mellett tenni kell olyasmit is, ami ezt határok közé szorítja. A másik nagyon fontos kérdés, amit Megyeri elvtárs vetett^ fel, az objektív érdek és az érdekek felismerésének problémája. Ez két szinten is nagyon fontos; Megyeri elvtárs a tudomány szintjén vetette fel, hogy a tudománynak tisztában kell lennie azzal, jelenleg mi az érdek és ezzel távlati szempontból is tisztában kell lenni. A másik igen nagy probléma, hogy az egyének és vállalatok, főleg az egyes emberek tisztában legyenek saját érdekeikkel, objektív érdekeikkel távolabbi és közelebbi tekintetben és főleg távlati tekintetben. Az érdek felfogása jelentős mértékben befolyásolja a tevékenységet, ezért nemcsak tudományos szinten jelentős kérdés az érdek tudatosításával való foglalkozás, hanem propaganda szempontból is. Keveset foglalkozunk azzal, hogy a munkásosztály különböző rétegeinek ebben a helyzetben melyek az objektív érdekei és hogy ezt egyes munkásrétegek felismerjék. Ha igaz az érvelési mód, hogy egy-egy vállalat dolgozóinak érdekei nem azonosan egyszerűen a vallalat érdekeivel, akkor azt is kell állítani, hogy ágazati órdek is van, mint objektiv különérdek. Igaza van Pach elvtársnak, hogy az általa