Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

-2okifogásolt mondatot olyan értelemben kell megaáoritani, hogy ezen túlmenő problémák nem nagyon vannak kidolgozva, az utóbbi évtizedekben rendkivül keveset foglalkozott ezzel a tudomány, nemcsak az etikában, hanem a politikában és általában is. V á g i Ferenc

: Röviden válaszblna a problémákra, mert minden kérdésre nem is kell visszatérni. Sok olyan kérdés merült fel, amely továbbfejleszti az előterjesztést és aok kérdésben nem is illetékes. Az első probléma, amit érinteni kell, hogy az anyag cime és tartalma nem teljesen fedi egymást. Ezt el kell ismerni. Főleg az erkölcsi ösztönzés emlitésének szükségességét érezte. Ezt nem elég csak az oktatás és nevelés szempontjából nézni, hanem a tanári életmódben tevékenységben is jelentkeznek ezek a kérdések, pl. hogyan jutalmazzunk stb. Valóban jó lett volna ezeket figyelembe venni. Az alapanyag főleg atekintetben volt gyenge, hogy a nevelőhatást nem érintették. Az anyag összeállításával kapcsolatban kiegészítésként megjegyzi, hogy erre olyan embereket igyekeztek megnyerni, akik az érintett tanszékekkel kapcsolatban vannak ás jól ismerik az anyagokat. Arra nem tudott a bizottság vállalkozni, hogy az egyes anyagokat közvetlenül tanulmányozza. A vitában az anyagi érdekeltség kérdése és ennek a mechanizmussal való összefüggése került előtérbe. Ezt nem tartja hibának, inert emellett más vonatkozások is szóbakerültek. Az anyagi érdekeltség itt felvetett problémái eligazitást adnak arra, hogy milyen területeken igyekezzünk a tudományos munkában is előrelépni és ennek alapján az oktatásban többet adni, mint jelenleg. A vita ilyen szempontból hasznos volt. Az anyagi érdekeltség elvi problémái az anyagban röviden szerepelnek, ezt is szóvátették, legélesebben Szabó elvtárs. Nem akarja Szabó elvtársnak visszadobni a labdát, de éppen ebben számitottak leginkább közreműködésére az anyag elkészítésében, amire sajnos nem került sor. Véleménye szerint bizonyos terjedelmet nem lett volna célszerű túllépni. A cél ezzel a résszel az volt, hogy bevezesse a tananyaggal kapcsolatos kérdéseket, felvesse, hogy milyen összefüggésekben kell elsősorban a tananyagot megnézni, melyek azok a kérdések, amelyeket ki kell emelni. Wilcsek elvtárs egy-két megállapítását nem teljesen értette. Arra utalt, hogy nemcsak a szocializmus alapjainak lerakása szakaszáig fontos az anyagi érdekeltség alkalmazása, - ugy érzi, hogy az anyag nem mond ennek ellent. Itt félreértés lehet, úgyszintén abban is, hogy nem hagnsulyozták, hogy az anyagi ösztönzés és érdekeltség kibontakozása a jövőben mennyire fontos. Alá van húzva az anyagban, hogy az a körülmény, hogy nálunk a jövedelemszinvonal alacsony, be is ha-