Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

-4ez tény, de túlzás ezt a jelenséget az anyagi érdekeltség oktatásának összefüggésében tárgyalni. Az a megállapítás, hogy tananyagainkban sok átfedés van, igaz, de ebben az esetben nem hibának, hanem előnynek tartja. Egy olyan kérdésben, ahol nem lehet ma még teljesen kialakult ás végleges állásfoglalásokról beszélni, egyrészt szükségszerű, másrészt olyan témánál, amely áthatja és még fokozottabban fogja áthatni az egész gazdálkodási rendszert, elkerülhetetlen, hogy minden közgazdasági jellegű tárgy ezzel a témával behatóan foglalkozzék. Olyan kölcsönhatások állnak fenn, hogy a politikai gazdaságtan segítséget ad az ágazati gazdaságtanoknak, mint megalapozó tárgy, de ugyanakkor ezek és más tárgyak bizonyos mertékben segitik a politikai . gazdaságtant, hogy általánosítható következtetéseket vonjon le. Egy másik elvi kérdés, hogy ebben az anyagban nincs kellő hangsúly azon a tényen, hogy a mi gazdaságunkban az össznépi tulajdon mellett csoporttulajdon is van és az anyagi érdekeltség és gazdasági ösztönzés, valamint az anyagiasság'bizonyos mértékig másként jelentkezik a különböző tulajdonformákban, nem beszélve még a magánszektorról is. A harmadik elvi kérdés a munka szerinti elosztás. Egy vita alkalmával vetődött fel, hogy a munka szerinti elosztás elvét mi eddig eléggé humánusan értelmeztük, ennek tartalma még nagyon kialakulatlan. Gélszerű lenne, ha nem elégednénk meg most már annak hangsúlyozásával, ho^y a szocializmusban, a kommunizmus alsó fokán a munka szerinti elosztás törvényének kell érvényesülnie, hanem ezt kissé tovább kell boncolni. Mindenki, aki ezzel komolyan foglalkozik, rájön, hogy a munkának a mérése, mennyiségének, minőségének mérése sok esetben problematikus, a munkák összehasonlíthatóságát pedig feltételezi a munka szexúnti elosztás elve. Vitatható, hogy egy árutermelő társadalomban az egyéneknek a konkrét munkáját alapul véve, azt mennyiségileg és minőségileg össze lehet hasonlitani, ezen az alapon kell-e a termékek elosztását megvalósítani, hogy nem jön-e figyelembe az egyének által végzett konkrét munka társadalmi hasznossága es ez nagyon bonyolult összefüggésben jelentkezik, s különösen i^y jelentkezik most, amikor olvashattuk Nyers elvtárs beszédéről kiadott kommünikét. Ha az eddigi formákban értelmezzük a munka szerinti elosztás elvét - és ahogy ez az anyag tartalmazza -, azt jelenti, hogy pl. ha kát szövőmunkás ugyanolyan minőséget, ugyanolyan mennyiségben teljesit, indokolt, hogy teljesen egyforma bérük legyen. Kérdés azonban, hogyha az egyik szövőmunkás olyan terméket állit elő, amely a társadalom számára hasznosabb valamilyen oknál fogva, akkor ez a társadalmi hasznossága a konkrét egyéni munkának árutermelő társadalomban figyelembe kell-e kerüljön vagy sem.