Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

-5) Kissé leegyszerűsíti az anyag a munka szerinti elosztás elvének érvényesülését abból a szempontból, hogy shinte majdnem kizárólag a jövedelem oldaláról vizsgálja a kérdést. A jelenlegi gyakorlatban valamennyi szocialista országban a jövedelmeket lényegesen korrigálják az ár- és dijszabási viszonyok, mert különböző jövedelem-kategóriáknál az egyes cikkek ára és szolgáltatások dija különböző mértékben hat, attól függően, hogy annak igénybevétele milyen. Ez nem elhanyagolható dolog, amikor a munka szerinti elosztás kérdéséről van szó. Hint negyedik elvi kérdést, fel kell vetni, hogy van az egész problémakörnek egy olyan aspektusa, amely nem a jövedelmek arányaival, hanem színvonalával függ össze. Ez -megint két különböző kérdés, mert nem mindegy, hogy milyen színvonalon valósulnak meg bikonyos kereseti, jövedelmi arányok ás hogy a munka szerinti elosztás eléét hogyan lehet a gyakorlatba átültetni, nem kis mértékben függ az általános jövedelemszinttől, életszínvonaltól is. Más és más életszínvonal mellett jól vagy kevésbé jól lehet bizonyos arányokat széthúzni. Oktató-nevelőmunkánkban véleménye szerint a következő következtetéseket kell levonni: 1. Nem szükséges az átfedések kiküszöbölésére törekedni. 2. Nem vagyunk ma abban a helyzetben, hogy határozatokkal döntsük el az anyagi érdekeltség rendszerét vagy egyes fontos elvi kérdéseit. Lehetővé kell tenni, hogy a tanszékek egymás között polemizáljanak, a tanszéken belüli vitákról nem is szólva. Ez nem jelentheti azt, hogy csak problémákat vessenek fel egy tananyagban, hanem utat kell mutatni ezeknek megoldása felé is, jóllehet, ma még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy valamiféle definitiv módon lennénk képesek ezeket megjelölni. 3. Ne keverjük a különböző fogalmakat ás a következtetések közül kapcsoljuk ki azokat, amelyek nem az anyagi érdekeltség és gazdasági ösztönzés polemikus oktatásából, hanem egészen más°okokból folynak és inkább ezekre a más dolgokra lenne célszerű rámutatni, mert ezek megoldása fontos volna. Ka idealizáljuk a fennálló helyzetet, nem segiti elő az ifjúság nevelését, nem bizalxüat gerjesztünk az oktató ás nevelőmunka iránt, hanem ellenkező célt érnénk el. Szabó Kálmán: Általában helyesnek tartja a kérdés napirendre tüzesét. Az anyagot nem tartja olyannak, legalábbis első részét, amely a legszerencsésebb a vita szempontjából, mert nem arra törekszik, hogy problémákat vessen fel, hanem bizonyos jellemzést akar adni, olyan módon, mintha ezek a kérdések megoldottak lennének. Nem bizonyítható, hogy az anyagi érdekeltság kérdését feltétlenül egy helyen vagy egy tárgyban kell elmondani, sőt nem is lehet ezt bizonyitani.