Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja
- 23 sül s a termelőszövetkezetek egymásközti viszonylatában nem. A termelőszövetkezetek jövedelendifferc-nciáltsága eleve nem mond u:yan ellene a termelésben veié kollektiv és egyéni érdekeltség megvalósulásónok, az alacsony jövedelmű gyenge termelőszövetkezetekben azonban a termelésben való anyagi érdekel tsé :ot nem lehet i gazában megfelelő színvonalon kibontok ;ztatni. - A termelőszövetkezetek egyes termékek termelésében való kollektiv érdekeltségüket, vagyis azt, hogy melyik termék termelése előnyösobb a számtikra, a termékek területegységre, munkanapra, egységnyi tőkebefektetésre jutó bruttó jövedelem mutatói alapján mérlegelhetik elsősorbon s nem a nettó jövedelem abszolút összegének vagy százalékos kulcsának mutatói alapján. Az agrárgazdaságtan a felsorolt állásfoglalások részletes indokolásán kivül még számos egyéb más vonatkozásban is foglalkozik az anya z± érdekeltség kérdéseivel. Különösen nagy figyeimet szentel a mezőgazdaságon belül a mezőgazdaság és o népgazdasáv más ágaival történő összehasonlításban mutatkozó kereseti arányoknak. S nem egy olyan kérdés is adódik az anyagi érdekeltség problematikájával összefüggésben, amelyet legfeljebb felvet, érzékeltet, de távolról sem tud rá tudományosan magalap zott választ adni. Ezek közt talán a legjelentősebbek: nem tudjuk még, hogy mikor lehet azt mondani, ho :y az anyagi érdekeltség megvalósult vagy legalábbis kie* légitoen alakult, az állami vagy a szövetkezeti szektorban. Hasonló a helyzet a gazdasági önélszánolással ós önálló gazdálkodással is. A termékek termelésében való üzemi és egyéni érdekeltség közti hídverés, továbbá a termékek termeléséhez fűződő népgazdasági és üzemi érdekeltség egyeztetése is sok bizonytalanságot tartalmaz, ami különösen akkor mutatkozik, amikor a gyakorlat megoldást követel.