Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

« -13­k' j 1 Ö/J eltérését .0 társadalmi szükséglettől, sőt ennek változásához rugal asan alkalmazkodik /ru^álnas árrendszer/, az export­import-érdekeket jobban szolgálja; egy ilyen árrendszer nellett a kialakult nyeríSégkategória már alkalnas arra, hogy hatékony anyagi ösztönzést füzzünk hozzá. Az uj gazdasági nechaniznus kialakítása tehát ncn csökkenti az anyagi érdekeltség szerepét, hanem,fokozza, hatékonyabbá teszi. Az itt váz olta kat egés ziti ki a vállal ti szektobra vonatko­zóan a , <Fo"nzf oj^;olonos hite]? 7 I jarg y"a néTy"a viz£g*5Tif tónára vona fckoz o a n azt"" eTenzT," hogy milyen szerepe van a banknak a népgazdaság érdekének érvényre-juttatásában. Itt természetesen a hitel és a kanat szerepe kerül előtérbe. A kanat jelentőségét non szabad túlbecsülni, nert súlya a vállalati önköltségben viszonylag kicsi. Az eddiginél job­ban figyelembe kell venni azt is, hogy a vállalatok a gazda­sági döntésnél a várható kamatteherrel ez intézkedés elmara­dásának valódi vagy vélt kockázatát állitják szenbe, igy pl. lehetséges, hogy a túlzottnak minősülő anyagkészletre adott hitel nagas kamatterhének vállalását nég nindig előnyösebb­nek tartják, nint az esetleges anyaghiány niatt bekövetkező termelés- és nyereségkiesés^nérvét. Helytelen az az elgondolás, amely sz;riiit 5 kanat egymagában kép.-s a vállalati ""eszközlekötés mérvet T nepgazda&agílag indokolt azintro leszorítani. A vállalatok "üzleti jellegű" operatív ternészetü szánlabe­téteinek kara:tozása nen indokolt. A vállaInti pénztartalék nagysága, amelyet a kanat "jutalmazna", nincs•közvetlen kap­csolatban a vállalat jó vagy rossz munkájával. Sokkal inkább a vállalat fccrnékeinqk bérhányada, a kötelező nyereség, ós adóbefizetések határnapjainak sűrűsége, stb. befolyásolja a betét nagyságát. Ezen a területen alig képzelhető el olyan gyakorlatilag megvalósítandó közgazdasági cél, amelyre a betéti kanat ösztönözne. A lakosság takarékbetéteinek - különösen un. tartós betétei­nek - kamata a ^hagyományos felfogás szerint a fogyasztási olap egyrészéről való-lemondásra ösztönöz, niáltal a felhal­mozási alap növclhc-tő. A felhalmozás azonban a szocialista hitel-pénzrendszerben már a betét elhelyezése előtt megvaló­sul. Ani pedig a betéti ösztönzést illeti: valóságban a la­kosságot nen a takarékbetéti kanat ösztönzi pénze"megtaka­rítására és a kanat sem tartja vissza betéte felvételéből, pénze elköltésétől, ha annak ideje elérkezett. A takarókba­téti kanat mai közgazdasági funkciója: a pénz elhelyezkedé­sére vonatkozó információ megszerzésének költsége; abban az esetbeiij ha a pénz elkölthetetlon: várakozási kártérítés; ha pedig a várakozás ideje alatt a pénz vásárlóereje csökkent

Next

/
Oldalképek
Tartalom