Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja
okkor teljes vagy részleges valorizációt biztosit. Ha az áfufedezet átnőneti hiánya nitt - kívánatos, ho:y a lakosság a birtokában levő pénz önkéntesen - tehát ne kényszerűen - takarítsa n.g, akkor ennek a takarékbetóti kamatnál alkalmasabb eszközei is vannak /a különböző cóltakarékbetétek és nyerenénybetétek, / A vállalati beruházások pénzellátása területén a beruházások gazdaságosságához fűződő népgazdasági érdek és a vállalatig illetve egyéni érdek összekapcsolását a visszafizetendő és kamatozó beruházási hitelűk, nagyobbfoku kiterjesztése biztosítaná. Különösen a visszafizetóses jelleg hat ebben az irányban: a hitelek a beruházással szerzett többletnyereség terhére fizetendők vissza f tehát a vállalatok érdekeltek abba?, hogy a negvalósitanió beruházás valóban meghozza azt o•többletnyereséget, amelyből a hitelt vissza tudják fizetni. A lcö 11ségvotési sze rvo k finanszírozását tekintve cinondható hogy egesz.ro a legutóbbi időkig a társadalni fogyasztásra vonatkozóan az irodaion fel sen vetette az egyéni-, csoportés társadalni érdek problémáját, nc-rt többek szerint az érdekek közgazdaságilag megfogalmazható hármas tagozódásáról ezen a területen non is lehet beszélni, ibt egészen egyszerűen a népgezdasvr teherbiróképessógeről van szó. Az un; "költségvetési szervek" a társadalni fogyasztás leboi litói. Szak a szervók a társadalom infrastrukturális és inni teriális tevékenységének - a tevékenység döntő részének finanszírozói. Az infrastrukturális és innateriális tevékenységet végző szervezetek két nagy csoportra bonthatók. Egy részük - főként az infrastrukturális beruházásokat lebonyolítók - vállalati formában nüködn ek. Ezeknél az egyéni, vállalati és társadalni érd ok-e 11c- nercek pr folénák nagyjaból azonosak a termelő vállalatok problémáival. A szervezetek násik része nen vállalati, bánom kö11ségvotési inbózné n^ tipusu fornában dolgozik. Ezeknél a szervezeteknél az egyém intézményi- . /"vállalati"/ érdekeltség, mindezeknek a társadalmi érdekekkel való összehangolása elméletileg kidola oz atlaiiy gyakori.- tila-g ninc s. A tananyag vizsgálja "a költségvetési szervek érdekeltségi rendszere kidolgozásának feltételét, feladataik sajátosságai alapján sorra veszi azokat a tényezőket, anolyek gátolják az érdekeltségi rendszer kidolgozását. d./ Filozófia Az "érdok" éveken keresztül rendszeresen szerepel mind az előadásokba!} nind pedig a tananyagokban: 1. A filozófia és az osztályérdek összefüggése. 2. A marxista filozófiával kapcsolatban a munkásosztály érdeke, helyzete és társadalni feladataival való kapcsola ba.