Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 13. - 1. Az Ipargazdaságtan tankönyv vitája Opponensek: Berei Andor tanszékvezető egyetemi tanár, László Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi docens - 2. Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előadó: Csanádi György tanszékvezető docens

• x pM^-xx. Jx ,x 'vf* bői kiragadva,. helytelen beállitásra senged következtetni. László elvtárs' azt mondta, hogy az ágazati kapcsolatok mérle­génél kihagyták a felujitást-pótlást. Sz az anyagban benne van. Azt monata, hogy mint szerző, azt irom f hogy a temeiésben a maximális ütem biztosítására kell törekedni. Sajnos, a mon­datban itt megint vessző van, a mondat következő része arra utal, hogy a gazdaságosság határain- belül, - ezt nem idézte ­és nem idézte a következő mohaatokat sem, amelyek éppen a maximális ü'tem korlátaira igyekeznek rámutatni. A matematikával kapcsolatban: az előszóban megmondják, hogy szerény kisérletet tesznuk arra. 3z megint nemcsak a szerzők ötlete volt, hanem annakidején kezdődött a matematika alkal­mazása, ezért lehetett csak viszonylag szerény kísérleteket tenni. Nagyon megfontolandó, hogy.milyen ütemben szabad ebben a kérdésben előrelépni, - több szempontból.,.Az egyik a hall­gatók teherbiróképessége. Többször tapasztalták, hogy már ennyi matematika is bizonyos megértési nehézségeket tájpaszt. Másrészt sajnos a gyakorlatban - kivéve a vállalati problémá­kat - ebből még viszonylag kevés ment át és ami átment, ott is nagyon sok dolog vitatható. Tehát nem eléggé leszűrt dolgok ezek-, igy nem túlságosan céiszerü kiterjeszteni. Persze vamiak egyes fejezetek, ahol tovább,lehet menni mint ahogy tették, de tudatosan kezdeti lépésekét kívántak tenni. .Vitásnak tartja, amit László elvtárs mondott, hogy a matema­tikai a.nyagnál számszerű levezetéseket kell hozni. Ez egyéni véleménye, nem minden munkatársa ért ezzel egyet, de véleménye ezen nV egy közgazdásznak odáig kell eljutnia, högy megmondja, iiogyan állit ja f.ei a célfüggvényt, mélyek a korlátozó felté­telek és melyik az a matematikai apparátus, amellyel ez meg­oldható. A ..begyakorlás más probléma, ez sokkal inkább a mate­matikai programozás feladata, ^nnál inkább «iond"ja ezt, mert a gyakorlatban nagyon kevés olyan lehetőság van,-hogy tényle­ges, konkrét, az életből v^tt számokkal tudjunk ilyen példá­kat megoldani.' Legtöbbször az történik, hogy viszonylag le­egyszerűsített, sematikus módon történik ennek bemutatasa; ­ez megint nem lehet a közgazdász feladata, legalábbis a jelen­legi egyetemi munkamegosztás szerint. László elvtárs megjelölte a fejlesztés útját, ezzel kapcsolat­ban nem mindentlát világosan. ügy tünt, hogy olyan mércét akar állitani, hogy mondjuK meg,'milyen legyen, a termelés növeke­dni üteme, milyen legyen ágazati szerkezete, átalakításának iránya. I iután ezek a kérdések jelenleg.kutatási stádiumban vannak és a tudomány nem jutott el arra a szintre, hogy ezt a kérdést megnyugtató módon meg.lej-ies.sén válaszolni, ezt mint követelményt és perspektivikus célkitűzést nem lehet felállí­tani. Meg kell maradni a realitások keretében, nem elég az abszolút célkitűzés, hanem relativ mércéra is szükség van. Nagy ""örömmel vette volna - • amit azonban nem lehet megkívánni az opponensektől - ha a birálatokoan bizonyos relativ össze­r • ••

Next

/
Oldalképek
Tartalom