Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 13. - 1. Az Ipargazdaságtan tankönyv vitája Opponensek: Berei Andor tanszékvezető egyetemi tanár, László Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi docens - 2. Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előadó: Csanádi György tanszékvezető docens

-26Zij nézetein szerint nem lehet változatlan állományú indexnek nevezni. Ki a statisztikában ezt volumenindexnek nevezzük és szerintünk egészen más indexkörhöz tartozik a változó, változatlan állományú index. A tankönyvben a 229. oldalon külön pont foglalkozik a műszaki 82invonal mutatóin belül a termelés intenzitásának mutatóival. Itt az anyag, ellentétben az ipargazdaságtan más részeivel, az anyagkmhozatali mutatót a termelés intenzitásának mutatójaként ismerteti, ezt követően a szerző egy táblázatot mutat be, amelynek alapján szerinte lehetőség nyilik a műszaki szinvonal mérésére és értékelésére, - szerintem nem nagyon. Különben a szerző sem közli, hogy a táblázat anyaga alapján milyen megállapítások tehetők. Ezzel már nézetem szerint bizonyos mértékig utaltam a didaktikai szempontok során emiitett második kérdésre, a tanulhatóságra is. Ismételten hangsúlyozni kivánom, hogy a jegyzetek meggyőződésem szerint ebből a szempontból sokkal jobbak, mint a tankönyv, azonban még a jegyzetekben is jobban kellene ügyelni a pontos fogalmazásra, a lényegre utaló magyarázatokra. A t inulhatóság szempontjából is a legjobb anyagrészek véleményem szerint Az önálló elszámolás a jövedelmezőség ás a finanszírozás, és A szocialista ipar forgóeszközei c. jegyzetek. Az előbbi szerzője ,/ilcsek elvtárs, az utóbbié Megyeri elvtárs. Tanulhatóság szempontjából rendkívül káros a felületesség, a kellő mélységben való ismertetés hiánya, különösen veszélyes lehet ez nevelési szempontból. A IV. fejezetben a munka társadalmasításának formáit tárgyalva, a koncentráció vizsgálatánál két táblát közöl, ahol a foglalkoztatottak vállalati nagyságkategóriák szerinti megoszlását ismerteti az USA-ban ás a Szovjetunióban. Könnyen kimutatható az ilyen vizsgálat pontatlansága, ugyanis a táblázatok - a 19. és 2ol táblázat - összehasonlítása alapján olyan megállapítás volna tehető, hogy Oroszország ipara 1913ban koncentráltabb volt, mint az USA ipara 1958-ban. Ugyanis a táblák csak azt közlik, hogy az USA-ban az ipari összes foglalkoztatottaknak 54 o-a dolgozott 5oo főnél alacsonyabb létszámú üzemekben, Oroszországban 1913-ban ez az arány csak 41,1 % volt. Szó sincs itt az anyagban az ösezehasonlithatósági problémákról. Nem esik szó az anyagban arról a nem kis jelentőségű kérdésről, hogy vállalatok alatt itt mit^is kell érteni, a szervezeti formák milyen lényegesen befolyásolhatják az ilyen jellegű vizsgálatokat. E kérdés problémáit fel sem vetve tér át az optimális üzemnagyság tárgyalására. A pedagógiai célkitűzésekkel összefüggésben utoljára az eszmei-politikai neveléssel kívánok röviden foglalkozni. A szer-