Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
1965. december 13. - 1. Az Ipargazdaságtan tankönyv vitája Opponensek: Berei Andor tanszékvezető egyetemi tanár, László Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi docens - 2. Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előadó: Csanádi György tanszékvezető docens
-220 1 1 é Lajos opponens : Tisztelt Egyetemi Tanács ! Igyekezni fogok rövidre fogni mondanivalómat, másrészt tekintettel lenni azokra a kérdésekre', amelyeket Berei és László elvtársak már érintettek. Mágia,.abból akarok kiindulni, hogy a tananyag első részét képező tankkönyvet a szerzők 1964. áprilisában adták nyomdába, a második részt képező jegyzetek pedig valószínűleg 1965-ben -jelenáiek meg. Ezt a körülményt feltétlenül figyelembe kell venni az értékelésnél. Witcsek elvtárs is utalt erre bevezető szavaiban. Tekintetbe kell venni továbbá a birálatnál, hogy eltérő követelményeket lehet és kell támasztani a tankönyvvel és jegyzettel szemben. Nyilvánvaló, hogy a tankönyvnek kiforrottabban, pedagógiai, stilisztikai szempontból jobban, egységesebben kell az ismeretanyagot közölnie, másrészt a tudományos szempontból támasztható igények is magasabbak a tankönyvnél. Ha ezen általános elvek, körülmények szempontjából vizsgáljuk az ipargazdaságtan tananyagát, akkor bizonyos mértékig ellentmondásos kép alakul ki. A később megjelenő jegyzetekről megállapíthatjuk, hogy a megjelenések közötti időszakban elért tudományos eredmények bedolgozásával, a tapasztalatok bővülésével a szerzők jelentősen jobb tananyagot állitottak össze, irtak, mint az amii az ipargazdaságtan tankönyv I. kötetére jellemző. Ez idáig természetes, az ellentmondásosságot én ott vélem felfedezni, hogy bar kisebb -lehetőség nyilott a jegyzeteknél a szerkesztésre, stiláris javításokra, didaktikai koncepciók érvényesítésére stb., a jegyzetek ebből a szempontból mégis jobbak. Általában pontosabban fogalmazott meghatározások, magyarázatok találhatók ezekben a részekben, kevésbé bőbeszédűen ismertetik az anyagot. Mint .silcsek elvtárstól hallottuk, ezek különösebb átdolgozás nélkül fognak megjelenni. Ezeket figyelembe véve belátható, hogy elég nehéz általánosító képet rajzolni a tananyagról. Tovább neheziti az általános értékelést számomra az a körülmény, hogy az egyes fejezetek között - az előbb ismertetett felosztáson belül is - lényeges színvonalkülönbségeket találtam. így pl. a tankönyvön belül a III. fejezet, "Az ipar szerkezete" és az V. fejezet "A szocialista ipar központi irányitása" fejezetek között az utóbbi javára. Gyenge a III. fejezet, hasonlóan az I. fejezetben sok kérdésben, pl. a gazdaságosság-arányosság kérdésében, vagy a jegyzetrészekben jellegében erősen eltér® a munkatermelékenység, munkaerőgazdálkodás és bérezés kérdéseivel foglalkozó rész, az anyagi-műszaki ellátást tárgyaló résztől. így nem is vállalkozom általános értékelésre. Nem jelenti azonban ez azt, ho^y néhány értékelési szempontot^ figyelembe véve, ne prób^koznek meg áttekintő, összehasonlító képet adni az anyagról. Értékelésemnél ki kivánok térni:
