Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
1965. december 13. - 1. Az Ipargazdaságtan tankönyv vitája Opponensek: Berei Andor tanszékvezető egyetemi tanár, László Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi docens - 2. Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előadó: Csanádi György tanszékvezető docens
-4? Néhány tartalmi probléma: az elvtársak kifejtik, hogy az ipargazdaságtan, mint ágazati gazdaságtan, különböző feladatokat kell betöltsön. A formulázások nagyon lazák, de lényegében három feladatról van szó: a politikai gazdasagtan által feltárt általános törvények érvényesülését és megjelenését mutassa be az iparban; ezt helyesnek tartom, ebből az következne, hogy a kiindulás a politikai gazdaságtan által feltárt általános kérdések legyenek, de nincs szükség arra, hogy ezeket a törvényeket és azok ismertetését megismételjék a tankönyvben, sem arra, hogy rnégegyszer^kifejtsék ezeket. Arra lenne szükség, hogy ezeket a törvényeket alkalmazzák az ipa r körülményeire. Sajnos, ez nem eléggé érvényesül, több fejezetben fordulnak elő felesleges hosszadalmas átvételek, megismétlései a politikai gazdaságtan már kifejtett törvényszerűségeinek. Pl. a XIII. fejezet olyan alfejezetet tartalmaz, mint a munkatermelékenység fogalma, munkatermelékenység és munkaintenzitás, szocialista bérezés elvei, a termelékenység alakulására ható tényezők. Itt csak az ipari alkalmazásokról kellett volna irni. Van eset, ahol az történik, hogy a politikai gazdaságtanban már kifejtett fogalmakat elvileg mágegyszer k ii'e j tik, de másképp, mint ahogy a politikai gazdaságtan anyagok teszik. Pl. a koncentrációról, specializációról, kooperációról szóló IV. fejezet ezeket a kategóriákat, mint a termelőerőkkel kapcsolatos kategóriákat targyalja, ming a politikai gazdaságtan megmutatja ezeknek a kategóriáknak a termelési viszonyokkal való kapcsolatát. Ez összefügg azzal is, hogy a politikai gazdaságtan ezeket a kategóriákat a munkamegosztással szoros Összefüggésben tárgyalja, itt azonban a munkamegosztás egy másik fejezetben talál tárgyalásra, ugy hogy ezt az alapvető kapcsolatot a tankönyv megszakitja. A másik feladat, amit kitűznek az elvtársak, az iparágak közötti anyagiémüszaki kapcsolatok ós a technikai haladás Összefüggésének tárgyalása. Ez helyes célkitűzés és ezt még jobban át kellene gondolni. Az iparon belül végbemenő folyamatok elméleti általánosítása feltétlenül az ipargazdaságtan feladata. Sajnos ez az oldala talán a leggyengébb ennek az ipargazdaságtannak, ennek a folyamatban az elméleti általánosítása a legtöbb fejezetben nagyon kevéssé mutatkozil meg, igen fontos összefüggéseket nem tárgyalnak. Pl. a prograssziv iparágak fogalma, fejlődésük dialektikája összefüggően sehol nem szerepel, szintén nem szerepel a tudományostechnikai forradalom kihatása. Harmadik feladatnak azt tűzi ki a tankönyv , hogy elősegitse az iparpolitikát elméleti általánosítások alapján és az iparirányítás módszerét ne csak regisztrálja, hanem kritikailag elemezze. Sz feltétlenül helyes, de valóraváltása rendkivül egyenlőtlen. Ha ez jobban sikerült volna, kevésbé avult volna el az anyag.