Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 13. - 1. Az Ipargazdaságtan tankönyv vitája Opponensek: Berei Andor tanszékvezető egyetemi tanár, László Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi docens - 2. Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előadó: Csanádi György tanszékvezető docens

P/jf További kérdések: Mire épüljenek azok az elméleti általánosítások, objektiv törvényszerűségek, amelyeknek bemutatására a tankönyv törekszik. Tisztázni kell elsősorban a tankönyv kereteit ás jellegét. A könyv cime: Ipargazdaságtan. Ha általános következtetéseicet akar levonni, csak nemzetközi tapasztalatokra épülhet fel. Itt azonban baj van. Amikor a tankönyv érdemének tartom, hogy elég sok magyar illusztrációt tartalmaz, a nemzetközi irodalom dolgában^szerfelett gyenge, lényegében a szovjet tapasztalatok érződnek egyes fejezetekben, azok sem mindenütt és a tapasztalatok általánosítása gyenge lábon áll. Tisztázni kell, hogy az elvtársak ipargazdaságtant vagy pedig a szocialista ipar gazdaságtanát adját, utóbbi esetben szorítkozhatunk csak a szocialista iparfejlődés tapasztalataira és én inkább ezt ajánlanám, ez esetben azonbai a cimet változtatni kell. Ha szocialista ipargazdaságtan, akkor is boviteni kell a nemzetközi szocialista tapasztalatokkal, részint a Szovjetunió, de főként a többi szocialista ország tapasztaltaival. Pl. az ipar szerkezete c, fejezet kizárólag magyar példákra épül, de összehasonlítás sincs más szocialista országok iparának szerkezetével. Vannak fejezetek, amelyek a nemzetközi tapasztalatokat jobban felhasználják, pl. a IV. fejezet, de ezek inkább a kisebbséget képezik, A magyar ipar problémáinak tárgyalása: már szóltam arról, hogy vannak érdemei a tankönyvnek, de meg kell mondani, hogy e problémák tárgyalása hézagos és egyenlőtlen. Ha valaki megtanulta az ipargazdaságtant ugy, ahogy a tankönyvben van, az a hallgató a magyar ipar szerkezetének problémáiról nem kapott rendszeres képet ás nem tudna válaszolni arra, hogyan alakult a magyar ipar, főleg az utolsó 2o évben, vagy milyen műszaki sziavonalu, mert nincs erről általános, rendszerezett kép. Nagyon kegés a más országokkal való összehasonlítás. Véleményem szerint el kellene hagyni a II. fejezetet, a magyar ipartörténetet, amely vázlatos ás gyenge rész, inkább utolsó fejezetként kellene a magyar ipar helyéről, sajátosságairól beszélni. Ugy látszik, hogy az egész tankönyv szerkezeti felépitése követi a szovjet ipar felépítésének 1957-es struktúráját. Igen fontos kérdése az egész iparfejlődésnek ás központi jelentőség-i probléma a hatékonyság. Az utóbbi évek egyik legnehezebb problémája az, hogy a hatékonyság az ipari termelésben nem alakult megfelelően. Pl. a Szovjetunióban a statisztika szerint az egy termékegységre eső ráforditás nem csökkent, hanem nőtt. Ez alapvető kérdés. Ezt összefüggően sehol nem tárgyalja az anyag, amennyiben tárgyalja, szerintem helytelenül, A tárgyalási mód a következő: hatékonyság = gazdaságosság Q arányok. Ez nincs igy, nem érvényesül ilyen automatikusan