Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1964. szeptember 28. - 1. Az Egyetem 1964/65. tanévi munkaterve. Előadó: dr. Pach Zs. Pál rektor - 2. A vizsgatapasztalatok értékelése. Előadó: dr. László Imre rektorhelyettes - 3. Egyéb. - a/ a felvételek eredményeiről. Előadó: dr. László Imre rektorhelyettes, - b/ a kihelyezett tagozatokról. Előadó: dr. László Imre rektorhelyettes - c/ a személyi változásokról. Előadó: dr. Kovács Károly, a Szem. Csop. vezetője - a/ a felvételek eredményeiről, - b/ a kihelyezett tagozatokról, - c/ a személyi változásokról

Összeállította: Deák Károlyné Kováts Dezsőné Jelentés. az Egyetemi Tanács részére az 1963/64. tanév II. félévének vizsgatapasztalatairól. I. Délelőtti tagozat: A./ Az 1963/64. tanév II. félévének vizsgái - a rendes vizsgaidőszak eredményeit figyelembe véve - 3 ,36 átlago

t mutatnak. Ez bizonyos mérvű süllyedést jelent a tavalyihoz kepest; akkor az utóvizsgaidőszak lezárta után a tanulmányi átlag 5,60 volt. Az 1963/64. tanév I. félévéhez viszonyitva is visszaesés tapasztalható a vizsgaeredményekben /3,7o/, bár az utóbbival való összehasonlítás sem adhat reális képet a tanterv és vizsgarendből adódó eltérő követelmények miatt. Kétségtelen ugyanis, hogy a II; félév vizsgaterhelése általában még mindig nagyobb mint az I. félévi, jóllehet mindinkább érvényesül a vizsgakötelezettségek egyenletesebbé tételének tendenciája. Az elégtelen vizsgá

k száma összegyetemi viszonylatban a kötelező vizsgák 8,58 %-a, az igazolatlan meg nem jelenés 2,5 %-a és a halasztott vizsgák aránya 2,6 % volt. A bukások megoszlását vizsgálva az elmúlt évek tapaszto.latai csak részben érvényesek, amennyiben a bukások többsége ugyan most is az egy tárgyból elégtelenre vizsgázókból adódik, a korábbi évekhez képest azonban nőtt a több tá.rgyból bukott hallgatók száma. Megjegyezzük, ho^y közülük többet a Dékáni Hivata** lok már a nyár folyamán évismétlésre utasitottak /32 fő/. Az egyetem 3>36 átlagához képest legjobb ereájnényt továbbra is a IV. évfol/a

n erte el /3,98/. Különösen kiemelkedő a terv-matematrká. szak 4,4-3, az agrár szak 4,27, az elméleti szak 4,17, valamint a tanárszakok eredménye. Legalacsonyabb szinvonalat-az I. évfolya

m hallgatóinak vizsgaeredményei tükröznek /3,2o/. Az egyes szakok között - részben talán kiválasztási okokból - jeléntős eltolódások vannak, igy pl. a nemzetközi kapcsolatok 3j65» a tanári !

IB" szak 3,6o, a terv-matematika szak 3,55-ös atlaga mellett a pénzügy szakon csak 2,82-es eredményt láthatunk. Jó volt a közlekedés szakos hallgatók tanulmányi munkája 3,55, míg a nagy. létszámú ipar szaké «.z évfolyam átlagot közelíti meg/3,1A/. . A IIévfolya

m eredményei általában alig jobbak az I.évfolyaménál. Átlag 3,25, e'zen belül az Általános Kar hallgatóié 31^6, a Kereskedelmi Karhoz tartozó hallgatóké 3,26, az Ipari Karé viszont jóval az átlag alatt van 2,93-as eredményével . Bár egyes problémákra a továbbiakban igyekezünk választ kerösni, megjegyezzük, hogy ezen az évfolyamon a hallgatóknak matematikából és politikai gazdaságtanból szigorlatozniok kellett ós ezt a félévet érintette a ket félév anyagát felölelő általános statisztika vizsga is. Mindezek mellett - hasonlóan az I. /