Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1964. december 21. - 1. Előterjesztés az esti és levelező oktatásról. Előadó: dr. László Imre oktatási rektorhelyettes - 2. A Nemzetközi ismeretek szak tanterve. Előadó: dr. Réczei László tanszékvezető egy. tanár - 3. Egyebek

-2A konferencia lefolyását illetően: volt egy bevezető dokumentum, amelyet az agit.-prop. bizottság dolgozott ki és amely a legfontosabb problémákat vetfctte fel. A konferencia során elhangzottak kritikai megjegyzések - és ezek nagyrészt jogosak voltak - erről a dokumentumról, de mint Szirmai elvtárs a zárszavában mondta, pozitiv vonása volt, hogy a legfontosabb kérdéseket vetette fel. Szirmai elvtárs ezenkivül szóbeli bevezetőt is tartott, amelyben a kérdések konkrét megvilágitásával foglalkozott és amelyben leszögezte, hogy nem arról van szó, hogy egészen uj vonalat dolgozzunk ki, hanem arról, hogy megvizsgáljuk, a párt VIII. kongresszusának határozatai hogyan érvényesültek ideológiai téren, milyen uj jelenségek merültek fel a kongresszus határozatai végrehajtása során. Szirmai elvtárs nagyon hangsúlyozta, hogy a hozzászólóktői teljes őszinteséget vár. A konferencián kb. 4oo-an vettek részt. 35 hozzászólás volt, nem minden szólásra jelentkező jutott szóhoz. A vitát az őszinteség jellemezte, a legkülönbözőbb vélemények jutottak kifejezésre, másrészt a vita igen sokrétű is volt. Nem szUk szakmai szempontból szóltak hozzá a speciális ideológiai-kulturális kérdésekhez, hanem a vita azt tükrözte, hogy az ideológiai munka átfogja az élet minden területét. Rengeteg olyan kérdésről volt szó, amelyek nem tudományos és nem kulturális kérdések, de amelyek az élet különböző területeinek ideológiai vetületét mutatták meg. A vitát Szirmai elvtárs foglalta össze, külön hangsúlyozva, hogy mivel végérvényes állaspontok nem alakultak ki, összefoglalóját sem kell zárszónak tekinteni. Általában az volt a vélemény, hogy a konferencia lényegében betöltötte feladatát, anyagot adott a további munkához és lehetővé tette, hogy szilárd alapon lehessen elkésziteni a Központi Bizottság határozatát. A határozati javaslatokat a konferenciánál szükebbkörü megbeszélésen fogják megvitatni, mielőtt a KB. elé terjesztik. RÖVIDEN SZERETNÉK BESZÉLNI AZOKRÓL A LEGFONTOSABB KÉRDÉSCSOPORTOKRÓL, AMELYEK A KONFERENCIÁN FELMERÜLTEK. AZ IDEOLÓGIAI OFFENZIVA PROBLÉMÁJA: Az értekezleten hangsúlyozták, hogy az ideológiai offenzivát nem lehet uj dolognak tekinteni, mert a marxizmus-leninizmus általában nem lép fel deffenziv módon más ideológiákkal szemben. Másrészt helytelen az az értelmezés, hogy ez agressziv vagy kemény fellépés kulturális területen vagy néhány helytelen nézettel szemben. Ha az ideológiai offenziva gondolatát a VIII. kongresszus megfogalmazta, ezt azért tette, mert a szocializmus alapjainak lerakása után mód nyilik arra, hogy a marxizmus-leninizmus betörjön a nép minden rétegébe és leküzdjük a polgári-kispolgári ideológiát olyan rétegekben is, amelyekben azelőtt többékevésbé uralkodott. Éppen ezért az ideológiai offenziva nem egy-két frontszakaszon folyik és nem egy-két ellenséges nézettel szemben, hanem széles fronton, az élet minden területén. Arra törekszünk, hogy az élet minden területén uralkodó tegyük a marxista-leninista ideológiát és ebből a célból nyilt vitába szállunk az ellenséges nézetekkel.