Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1965. május 3. - 1. Egy tanári és docensi pályázatok elbírálása. Előadó: dr. Kovács Károly adjunktus, a Szem. Csop. vezetője - 2. A nappali, az esti és levelező tagozat operatív tanterve az 1965/66. tanévre. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. A szakmai /termelési / gyakorlatok helye oktatásunkban. Előadó: dr. Szanyi Jenő docens, a Kereskedelmi Kar dékánja - 4. Egyebek

-15\ - 4 ©J Sok vonatkozásban szerepel az anyagban, hogy a tanszékek mit tehetnek a nevelomunka javitása érdekében, még sem kap elég hangsúlyt a tanszékek szerepe. Alapvetően a tanszéki kollektiv tehetik a legtöbbet a nevelőmunka fokozása érdekében, azáltal, hogy mit vitatnak meg, minek tulajdonítanak jelentőséget a munkában, hogy a munkatársak munkáját minek alapján értékelik. Ha ezek között szerepel a nevelőmunka, akkor ez nyilván a jobb nevelés irányába hat. Ha egy oktató több éven át ugyanabbana a csoportban végez munkát, ez lehetőséget ad számára az érdemi foglalkozásra azokkal a hallgatókkal. Ha a tanszéken nagy súlyt kap, hogy egységesen és minél jobb módszerekkel történjék a vizsgáztatás, ez elősegiti a vizsgáztatásban rejlő nevelési lehetőségek kihasználását is. A pedagógiai képzettség és érdeklődés hiánya sem tűnik ki eléggé az előterjesztésből. A kollektiv vizsgáztatás módszerének alapkoncepciójával szállna vitába. Az anyag szerint ez a kollektiv szellem erősítésének egyik eszköze. Véleménye szerint a vizsga az egyetlen alkalom, amikor a hallgató egyedül áll az oktatóval szemben ás ez nejn zárja ki a vizsga nevelő szerepét. Más kérdés,^hogy abba az irányba lehet hatni, hogy a felkészülés időszakában a kollektive szerepe érvényesüljön. Nem ért egyet az előterjesztés azon megállapításával sem, hogy a tételhuzás primitív módszer. Megjegyzi, hogy az egyetemi vizsgák nyilvánosságát ki lehetne használni az oktatóknak - elsősorban a kisebb szakok, szűkebb anyagok tekintetében - az összehasonítás érdekében. A nevelőtanárok munkájának továbbfejlesztése véleménye sze rint nehezeh lenne megvaiósitható, ez a hallgatók parcellá zásához vezet és ez nem hat a csoport-kollektiva erősítésének irányába, valamint problémát okoz, hogyan történjék a hallgatók megosztása. E kérdés megoldása nem szervezeti kérdés, hanem a nevelőtanári munka minőségének prob lémája. Bessenyei Lajos: Véleménye szerint jelenleg a csoportközösséggk kialakitása a döntő kérdés , mert a KISZ csoportok jelentős részében nem érvényesülnek hatékonyan a nevelő ráhatások és a belső nevelőhatás sincs meg. A nevelőmunkát az-I. évben kell megkezdeni. A nevelőtanári ás KISZ instruktori rendszer lényegében helyes. A hatékony ság tekintetében problémák vannak, ezek egyrészt a szervezeti formákkal és a nem kellően lelkiismeretes munkával kapcsolatosak. Hiba a nevelőtanár és a KISZ instruktor munkájának elkülönültsége, egymás munkájáról keveset vagy semmit nem tudnak, sőt néha egymással szembe is kerülnek.