Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1965. május 3. - 1. Egy tanári és docensi pályázatok elbírálása. Előadó: dr. Kovács Károly adjunktus, a Szem. Csop. vezetője - 2. A nappali, az esti és levelező tagozat operatív tanterve az 1965/66. tanévre. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. A szakmai /termelési / gyakorlatok helye oktatásunkban. Előadó: dr. Szanyi Jenő docens, a Kereskedelmi Kar dékánja - 4. Egyebek

-14vaslatokat tenni, akkor talán legnehezebb éppen a nevelés kérdése, tehát dicséretet ás méltánylást érdemel a bizottság ezirányu erőfeszítése is. B a r 1 a Szabó Ödön:. I,Unt az anyagot előkészítő bizottság tagját, érzékenyesen érintették azok a jogos birálatok, amelyeket az elvtársak emiitettek, különösen a határozatok szervezeti jellegére vonatkozólag. Véleménye szerint azonban kissé egyoldalú volt a bírálat. Látnik kell az ésszerű, racionális javaslatokat is, a nevelő céltudatosság irányába teendő erőfeszítéseket, máarészt azt, hogy az ggyetemen is érvényes az a pedagógiai elv, hogy központi személy a tanár, fiz természetesen másként érvényesül az egyetemen, mint a középiskolában, de meg kell vizsgálni, hogyan lehet ezt az elvet érvényesíteni. S téren nálunk hiányosságok voltak az elmúlt években. Végzett egy kérdőiv alapján bizonyos felmérést a hallgatók között, ennek megállapítása szerint rendszerint a hallgatók mennek kérdésekkel a tanárokhoz és vetnek fel kérdéseket, és nem forditva. A tanárnak 'is kell kezdeményeznie, nem várhatja, hogy csak a hallgatók jelentkezzenek problémákkal, tehát a kettőt egybe kell kapcsolni. Jó lenne, ha a KIS^ a társadalmi munka rendszerének átalakításában kezdeményező lenne. Olyan átalakítás lenne szükséges, hogy az egyetemi hallgatók közéletünkben,bizonyos kisebb-nagyobb problémák megoldásában aktivan résztvennének és ezzel a felelősségérzetre nevelés tekintetében kedvezőbb helyzetbe jutnánk, tapasztalata szerint azok a hallgatók, akik résztvettek a falusi munkában, bár sok nehézséggel találkoztak, ez a munka pozitiv erőfeszítésekre sarkallta őket. A nppi ellenőrzésbe való bekapcsolódásra, minisztériumi kisebb-nagyobb brigád-felmérésekre, országgyűlési bizottságoktól kapott feladatok megoldására gondol. Egyik legfontosabb gyengeségük a hallgatóknak a közösségi felelősségérzet hiánya, ugy érzik, hogy rajtuk ugy sem múlik semmi. Nem építünk eléggé a hallgatókban meglévő pozitivumokrajtfc, pedig az a pedagógia egyik alapelve. Véleménye szerint a javaslatokban lehet olyan ésszerű dolgokat találni, amelyeket fel lehet használni. Gyenge Erzsébet: Az anyagra vonatkozó pozitiv megjegyzésekkel egyetért. Az anyagból sok olyan összefüggés lett világossá előtte, amelyekkel korábban sokat küzködött. Hasznos volt az anyag megismerése ós a vita. Jó lenne minél szélesebb körben biztositani az anyag ismertetését és vitafórumot is teremteni, kisebb vagy nagyobb kollektivák számára. Sokoldalúan és nagy hangsúllyal tárgyalja az anyag a tudatost nevelést. Ez azt is jelenti, hogy aki nem nevel, az is nevel, aki nem reagál a problémákra, nem épit ki kapcsolatot a hallgatókkal, objektív marad velük szemben, az is hat a hallgatókra.