Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1965. május 3. - 1. Egy tanári és docensi pályázatok elbírálása. Előadó: dr. Kovács Károly adjunktus, a Szem. Csop. vezetője - 2. A nappali, az esti és levelező tagozat operatív tanterve az 1965/66. tanévre. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. A szakmai /termelési / gyakorlatok helye oktatásunkban. Előadó: dr. Szanyi Jenő docens, a Kereskedelmi Kar dékánja - 4. Egyebek

-8A V Csanádi György: Az előterjesztés gondos és elég terjedelmes munka. Helyes lett volna, ha e munkában résztvett volna Faludi elvtárs is, aki elismerten kiváló pedagógus. Az előterjesztés komolyan áttekinti a nevelés szervezeti formáit. Egyetért azzal, hogy sokkal nagyobb tudatosságra kell törekedni ezzel kapcsolatban, mint eddig. Más kérdés, hogy az előterjesztés etekintetben bizonyos tulsásokba is esik. Azok a tanárok, akik a hallgatókkal nevelési kapcsolatban vannak, néhány hallgatót igyekeznek maguk köré tömöriteni, - ha ezt mindan oktató megteszi, ez már a hallgatók kb. 5o %-át jelenti. Hiba, hogy az előterjesztés a nevelés tartalmi problémáival keveset foglalkozik. Azt várta, hogy az előterjesztés felméri, hogyan áll a helyzet, a hallgatók milyen fejlődést érnek el. Éneikül a szervezeti formák meglehetősen üresek. Tudomása szerint a Belkereskedelmi Tanszék egy hallgatói csoportot I. éves korában felmért és figyelemmel kiséri 4 éven keresztül a hallgatók fejlődését. Ezt érdemes lenne más vonalon is megvalósítani. Mivel a tartalmi problémák nincsenek kellőképpen az előterjesztés középpontjába helyezve, ezért érzi az embernek üresnek azt, hogy a karok évenként vitassák meg a nevelés problémáit. Elsősorban a hallgatók jellemének formálása az a terület, ahol a legnagyobb bajok vannak. A hallgatók túlnyomó többsége bizonyasra a szocialista rendezer hive, ezen belül különböző fokozatok vannak, van, aki lelkes hive, aki természetesnek tartja, de hogy ezért milyen fokon hajlandó harcolni, az ellentmondások leküzdésében mennyire hajlandó aktivan szerepet játszani, ez a döntő kérdés. Ha az átlagos hallgatóból képet akarnánk adni, azt mondhatnánk, hogy általában hivatalnok tipusu embereket képezünk, akik munkahelyükön nem igen harcolnak az újért, nem szállnak szembe a helytelen nézetekkel, A szervezeti formákat illetően: a megfogalmazásban jelentős óvatosságot javasol. A kollektiv vizsgáztatással kapcsolatban nagyon sok negativ vonás is van, vigyázzunk, hogy ne legyen ebből jelszó, mert e módszer a vizsgaeredmények megállapítását kevésbé megbízhatóvá teszi, nem elég felkészülési lehetőséget. Ha a hallgatóságon belüli erőket akarjuk mozgósítani, akkor az előterjesztésnek és a munkának a középpontjába - véleménye szerint - a kollégiumi munkát kell helyezni, ahol a nevelési lehetőségek a legnagyobbak. Barna Gyula: "A vitából is kitűnt és előzőleg is sok szó volt arról, hogy a nevelési kérdések leglényegesebb oldalát akkor tudjuk megfogni, ha az intenziv nevelési formákra készülünk fel, amelyeket a reform tanterv kialakítása folyamán alakítottunk ki. A szakszemináriumi rendszer lehetővé teszi, hogy a hallgatók kisebb csoportja kapcsolódjék egy-egy oktatóhoz, hogy munka közben jobban megismerjük a hallgatókat és a rájuk irányuló nevelőhatás jobb legyen. A jövőben ez a kulcskérdése a nevelőmunkának.