Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1965. május 3. - 1. Egy tanári és docensi pályázatok elbírálása. Előadó: dr. Kovács Károly adjunktus, a Szem. Csop. vezetője - 2. A nappali, az esti és levelező tagozat operatív tanterve az 1965/66. tanévre. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. A szakmai /termelési / gyakorlatok helye oktatásunkban. Előadó: dr. Szanyi Jenő docens, a Kereskedelmi Kar dékánja - 4. Egyebek

S z u h a .y Miklósi A kollektiv vizsgáztatás kérdése többször felmerült korábban is. A Gazdaságtörténet Tan­széfekn néhány alkalmazzák ezt a módszert. A maga részéről messzemenően hive a kollektiv vizsgáztatásnak. Nem ért egyet azzal, hogy ez nem jelent elég lehetőséget a hall­gatók felkészülésének elbírálására, inkább nagyobb lehető­séget nyújt erre. A vizsgáztatás egyéni módszere esetén egy-egy kollokviumra 2o-3o perc jut, a kollektiv vizsgáz­tatás esetén kb, egy óra j.ut három hallgatóra és az anyag legfontosabb összefüggései kerülnek a vizsgán tárgyalásra. Bz azonban megköveteli a vizsgáztató figyeljen és valameny­nyi vizsgáztatót bevonja a felelésbe, irányítsa a felele-" teket és kiegészítő kérdéseket is adjon. Azzal egyetért, hogy ehhez tapasztalt vizsgáztatók szükségesek. Társadalom­tudományi tárgyak vizsgáinak ezt a módszert jobbnak tartja, lehetséges, hogy matematika vagy statisztika vizsgánál ez nem jó-. , ­P a 1 u d i Szilárd: Csanádi elvtárs megjegyzésével kap­csolatban megemlíti, hogy szerény mértékben^résztvett az anyag előkészítésében, általában a felsőoktatási pedagógia kérdései rendkívül kidolgozatlanok. A Felsőoktatási Peda­gógiai Kutatócsoport nagyon sokat vár a neveléssel kapcso­latos egyetemi vitáktól. Az anyag nagyon alapos, körültekintő, más egyetemek hasonló anyagaival összehasonlítva is. Örömmel olvasta, hogy a fel­sőoktatási pedagógia kérdései belekerültek az előterjesztés be és kéri£ nyújtsanak továbbra is segítséget e téren is a Tanárképző Bizottságnak. Véleménye szerint - indulásképpen - eleg lenne egy tanévben egy nevelésről szóló vitát rendezni. Az anyagban érintve van a szervezeti formák összefüggése. Jó volna a jövőben ezeknek a szervezeti formáknak az össze­függését vizsgálni, nem egyszerűen az együttműködés-kérdé­sét érti ezen, hanem azt a kérdést, hogy elsősorban közös­ségi nevelésről van szó és arról, hogy melyek ezek a közös­ségek és milyenek. Az öntevékenység alapvető kérdés, ezzel egyetért, valamint azzal is, hogy ez a kérdés összefüggés­ben van az idő kérdésével is, de egyes esetekben szemlélet ügye is. Nem általában a hallgatók terhelésének problémája ez és nem a terhelés csökkentéséről van szó, hanem arról, hogy a termelés olyan jellegü-e, ami megfelel a nevelés célkitűzéseinek. Pontos szempont a szemináriumi munka fo­kozása, Sokoldalúbban, részletesebben, szinte szocioló­giai felmérés-szerüen kellene ismerni a hallgatókat. A vizs gáztatás témája eléggé előtérbe kerül, sok egyetemen érde­kes kísérletek vannak a vizsgáztatási rendszer megváltoz­tatására. Esetleg a nevelési kérdésekkel kapcsolatos egyik megbeszells tárgya lehetne ez. K r e k Ó Béla: Az előterjesztést nagyon értékes munkának tartja, annak ellenére, hogy néhány követelményt kissé túl­zottnak tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom