Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1965. május 3. - 1. Egy tanári és docensi pályázatok elbírálása. Előadó: dr. Kovács Károly adjunktus, a Szem. Csop. vezetője - 2. A nappali, az esti és levelező tagozat operatív tanterve az 1965/66. tanévre. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. A szakmai /termelési / gyakorlatok helye oktatásunkban. Előadó: dr. Szanyi Jenő docens, a Kereskedelmi Kar dékánja - 4. Egyebek
-14W i 1 ^c s e k Jenő: A vezetés kérdése: nem ért egyet László elvtárssal, hogy még vitás, van-e ilyen tudomány. Nem javasolja, iiogy ebben most döntés legyen. Ilyen kisérlet végrehajtására fog javaslatot tenni a mérnök-közgazdász képzés keretében. Munkagazdaság kérdése: gátat kell vetni annak, hogy az Egyetemen további, igen komoly átfedések legyenek. A pol. gazd., népgazdaság tervezése, statisztikai tárgyak, ágazati gazdaságtanok igen sok munkagazdaságtani anyagot tartalmaznak, évek óta munkaélettan és lélektan speciál-kollégium van az ipar szakon 2 féléves keretben, 2 órában. A szociológiát is külön tanitjuk. Az egész kérdést felül kellene vizsgálni és egyeztetni, enélkül nem lenne célszerű 'oktatni. Megvizsgálandó a szemináriumok kérdése, mert ezzel komoly problémák lesznek. Az oktatás komolyságát veszélyezteti, ha egy„ hallgatónak minden napra jut egy szeminárium, különösen szakszeminárium. Vannak olyan félévek, ahol 5-6 szeminárium esik egy hétre. Javasolja ennek felülvizsgálatát. A C. szak kérdése: nemcsak a kémia oktatás óraszáma nagy, hanem az össz-óraszám is elfogadhatatlan, mindenképpen felülvizsgálatra van szükség. A terv-mat, szak tantervét nézve, az utolsó két félév kissé "izzadtság-szagu". Miért van szükség mezőgazdasági üzemtanra, arsz&mits si modellek matematikai módszereinek oktatására 2 arában ? Ezzel nem ért egyet, ez nem egy félévi tananyag, egyébként is vitathatónak tartja ezt az ármodell-szárnitást. A terv-mat. szak programját célszerű felülvizsgálni, a tanterv nem indokolja a lo féléves képzést. Varga Sándor: A munkagazdaságtan kérdése: az utóbbi években különböző fórumokon felvetették, hogy az Egyetemen erositeni kellene ezt a képzést. Véleménye szerint ennek az álláspontnak van realitása. Ennek a tárgyaak a megalapozottsága már csaknem ugy áll, mint a legtöbb közgazdasági tárgyé. A munkagazdaságtanhoz tartozó témák elméleti és gyakorlati kutatása nem áll rosszul. Azon lehet vitatkozni, hogy egy ilyen tárgy hogyan épüljön bele a szakképzés rendszerébe. Nem lenne^szerencsés az ágazati szakok megfejelése irányába menni. Berei elvtárssal ért ,egyet, hogy' az elméleti közgazdasági szak számára kellene eloirni azzal, hogy esetleg szűkebb hallgatói réteget ösztönözni lehessen azrzal, hogy behatóbban foglalkozzék munkaügyi kérdésekkel és igy lényegében munkaügyi specializáció alakulna ki. Helyes törekvés, hogy az ágazati szakokon is növeljük ennek az oktatásnak a súlyát, ez lehetőség további speciál-kollégiumok bevezetésére, vagy az agrár szak esetében alternativ jelleggel.