Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1965. június 21. - 1. Javaslat a mérnök-közgazdász képzés továbbfejlesztése. Előadók: dr. Megyeri Endre dékán, dr. Szanyi Jenő dékán - 2. Tervezet a Közgazdász Továbbképző Tagozat továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Forgács Tibor, a Továbbképző Tagozat igazgatója - 3. A külföldi hallgatók speciális tanterve. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 4. Egyebek
\ ( i elsősorban az utóbbi 2 évben védettek - nagyon színvonalasak és arról tanúskodnak, hogy azok a mérnökök," akik az elé a feladat elé kerülnek, hogy egy 3zámukra műszaki oldalról ismert tényanyagot közgazdaságilag elemezzenek, egy uj világot tár fel számukra, mozgósitó, előrevivő szerepet játszik, Bz valószinüleg áll az ipar szakosokra is. A képzés megindításakor hangsúlyoztuk, hogy a mérnököknek minél nagyobb számban kell közgazdasági szemléletet elsajátitani, enélkül nem dolgozhatnak eredményesen. Az eddigi helyzettel szemben a jövőben elkerülhetetlen lesz, hogy a műszaki munka közvetlen közgazdasági feladatokkal együtt jelentkezzék. A következő években nem az a tendencia, hogy mérnökök kerüljenek a külkereskedelembe, hanem a népgazdasági gondolkodás át kell itassa az egész külkereskedelmet is, s elsősorban a külkereskedelem számára termelő iparba kell mérnok-közgazdásáokat képezni. Tehát kevésbé kell hangsúlyozni a külkereskedelmi technikai feladatokat, amelyekre mérnökökat állitani felesleges, de olyan tárgyakat kell oktatni, amelyek a világpiaci szemléletet a termelés szervezésében érvényesitik. Az eddig diplomamunkaként kiadott kérdések átfogó kérdések voltak, véleménye szerint ezek nem voltak akadályozó tényezők. Negatívumot elsősorban az jelentett, hogy semmiféle képpen nem tükröződött a képesités megszerzése az érdekeltségben és a munkahelyen nem ellenőrizték a hallgatókat. Hogy ennek ellenére az utóbbi időben javult a helyzet, sokkal inkább az egész népgazdaságban változó légkör és szemlélet következményé. Az eredmények azt mutatják, hogy a munkát nem szabad a lemorzsolódáson mérni, hanem azokon, akik jó diplomamunkát készítettek és eredményesen végeztek. Bgy tárggyal kapcsolatban emliti meg aggályait: a gazdasági vezetés kérdéseivel kapcsolatban. Nem képzelhető el, hogy az 1965/66 tanévben ezt oktatni lehetne, egy év nem elegendő olyan tananyag külön tárgyként való kidolgozására, hogy 1966 őszén elő lehetne adni. Véleménye szerint annak zömét, amit az uj tárgyban adhatnánk, már elemeiben, szellemében bele kell vinni a most oktatott tárgyakba is. Nem tartaná szerencsésnek, ha arra várnánk, hogy a gazdasági vezetésnek teljesen kialakult anyaga álljon rendelkezésre, mert már ma is van egy sor ismeret és tapasztalat, amit már fel lehet használni, A doktori cim kérdése: nem tartja indokoltnak, hogy a kétéves tanfolyam alapján, azokkal a feltételekkel, amelyek egyébként a doktori cimmel kapcsolatosak, a mérnök-közgazdászok doktori cimet szerezeenek. Elnök: Közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy az anyag sok vonatkozásban lényeges vitát vált ki, bár az Ipari és a Kereskedelmi Kar együttes tanácsülése alakitotta ki ezeket a szempontokat. Az Egyetemi Tanács elé ez az anyag csak a két karhoz nem tartozó tagjai informálása és állásfoglalása érdekében került.
