Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. május 25. - 1. A modern polgári elméletek oktatása és bírálata Egyetemünkön. Előadó: Berei Andor egy. tanár - 2. Az 1964/65. tanév operatív tanterve. Előadó: Bikics István
- 3 - N a./ a legtöbb uj irányzat vizsgálatai u.n. ma kro ökon oraiai jellenébenj vagyis abban, hogy nem az elkülönült homo ~oVc~onomTcüs indítékaiból, nem a piaci egységek magatartásából indulnak ki, hanem a társadalmi-tőke egyes mozgásformáit, illetve ezek egymással való - többnyire felületi - kapcsolatát kutatják; az egyének magatartásán felépülő elemzést sokszor felváltja a társadalmi csoportok magatartásából kiinduló vizsgálódás, amely azonban együttjár a tényleges osztályviszonyok leplezésével; b./ a Keynes után fellépő uj polgári irányzatok legtöbbjének din amikus jellegében, vagyis abban, ho ,y vizsgálataik központjába nem a "statikus gazdasági egyensúly, illetve - ennek feltételeként - a teljes foglalkoztatottság fenntartását állítják, hanem azt kutatják, hogy a termelési tényezők változása mellett milyen feltételek között biztositható a folyamatos gazdasági növekedés; c./ a z „á llam ^azdasá^i bj3ava tkoz_ás_a szüks égszerűsé gének elméleti leszogezeseHeii/"Vagyis áb!5aii^~liŐgy'~elt~<?rve "aftoT a régebbi feltételezéstől, amely szerint a tokás gazdaság funkcionálása autómatikusan biztosítja a zavartalan fejlődés feltételeit, az aktív állami beavatkozást, az effektív kereslet állami szabályozását,- Keynes nyomán - az újratermelési folyamat zavartalansága szükséges feltételének tekintik és gazdaságtanaik hivatását nem utolsó sorban - a gazdaságpolitikai intézkedések megalapozásában látják; d./ a s tatis ztikai számitáso k és a belőlük kiinduló m at em atika i módsze'reY szeTésKoru felEasználásában, vagyis abban,"Hogy a" regebUT vűXgáris iskolák nagyrészt spekulatív okfejtéseivel szemben a modern irányz tok na^ része bőven "használja a gazdasági statisztika adatait és - legalább látszólag --ezek. matematikai feldől gozásával igyekszik alátam sztani tételeit. A modern polgári elméletek e sajátosságait figyelembe véve fokozottan óvakodnunk kell attól, hogy az oktatásban egy kaptafára^huzzuk ezeket az elméleteket és a régebbi vulgáris tanításokat. Ezért különös fontossága van annak, hogy kimutassuk a modern polgári^elméletek e sajátos vonásainak főleg a kapitalizmus általános válságá-' ban és a két rendszer versenyében rejlő alapjait és osztálygyökereit. Ugyanakkor éles határvonalat kell húzni a modorn polgári közgazdaságtan és a polgári klasszikus közgazdaságtan között, minthogy a klasszikus elméletek sokszor kezdetleges eszközökkel, de sokkal mélyebb betekintést engedtek a. valóságos gazdasági- és osztályviszonyokba. 5. Oktatásunknak nagy súlyt kell helyeznie arrnak meggyőző bizonyítására, hogy a modern polgári gazdaságtani irányzatok fellépése nem vetett véget a polgári gazdaságtudomány már Marx által jelzett válságának, ami abban gyökerezik, hogy a polgári társadalom uralkodó osztálya^ e^yre inkább nem a gazdasági fejlődés tényleges törvényeinek feltárásában, hanem azok elkendőzésében vált érdekeltté. Az uj polgári gazdaságtani irányzatokra - mint általában minden modern nem marxis-
