Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. május 25. - 1. A modern polgári elméletek oktatása és bírálata Egyetemünkön. Előadó: Berei Andor egy. tanár - 2. Az 1964/65. tanév operatív tanterve. Előadó: Bikics István
)0L - 4 ta elméletre - hatványozottan jellemző az ellentmondás egyrészt apologetikus, a tőkés, rendszer megvédését célzó funkciójuk, másrészt a gazdasági fejlődés összefüggéseinek legalább részleges megismerésére irányuló gyakorlati feladatuk között. Az oktatás során meg kell mutatni, hogy ennek az ellentmondásnak eredményeképpen a modern polgári elméletek egyik funkciójukat sem tudják kielégítően megoldani, mint .ahogy azt az SZKP programja mondja: "nem tudnak választ adni az élet áltál felvetett kérdésekre." A modern polgári elméletek apologetikájára rányomja bélyegét az a körülmény, hogy a kapitalizmus általános válságának korszakában jöttek' létre, amikor a kapitalista termelési mód egészében veszélyben forog. Ezért apologetikájuk nem merülhet ki a kapitalista, rendszer harmonikus voltának és örök fennállásának hirdetésében, mint ahogyan azt a régebbi vulgáris elméletek tették, hanem inkább arra irányul, hogy receptet adjon a kapitalizmus megmentésére, azt próbálja bizonyítani, hogy.a kapitalista rendszer, illetve a kapitalista állam funkcionálásában ^bekövetkezett vagy javasolt változások elégségesek a kapitalizmus „fő ellentmondásainak megszüntetésére, a kapitalizmusnak szervezett és tervszerű gazdasággá,* demokratikus, humanisztikus, jóléti rendszerré való átalakítására. A modern polgári elméletek apologetikus jellege különösen a következőkben nyer kifejezést: a./ a tőkés ál lam uj gazdaságif unk cióinak és intézmé nyeine k idealizálásábairí, az állami beavatkozás lehetőségeinek és eréamenyeinek mértéktelen eltulzásában; az állam gazdaságpolitikai intézkedéseinek forradalmi jelentőséget tulajdonítanak, ami állítólag lehe-" tővé teszi a tőkés termelés anarchiájának felszámolását, a tervszerűség biztosítását; b./ a rohamos technikai fejlődés uj ipari forradalomként^ gazdasági és szociális átalakulásként való í'eltüntete'sebeh, amely maga után vonja a "managerek" döntő szerepét, a dolgozók ! ?deproletarizálódását", feleslegessé és túlhaladottá teszi a szocialista forradalmat ; c./ a "jövedelemelosztás forradalmának" hirdetésében, ami állítólag fokozatosán megszünteti a szociális konfliktusokat; ö,/ a kapitalizmus é s a szoci alizmu s k'izötti alapvető kü1önb ség elha lvanyrta ;ara, sot felszámol"ására'TFanyüTo törekvésekben, az azonos technikai "alapokon nyugvó " ipari társadalo m" kifejlődésének elméletében; ez feltételezi a kapitalista és a" Szocialista gazdaság egységes irányban, a vegyes gazdas ág irányába való fejlődését, amely összeegyezteti "a gazdasági tervozeat az egyéni'szabadsággal". A gazdasági'fejlődés üteme és eredményei eszerint nem a társadalmi rendszerbőlj hanem vagy "exogén tényezőkből", vagy a gazdasági érettség stádiumából következnek.
