Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964

1964. január 20. - 1. Oktatási módszereink korszerűsítéséről. Előadó: dr. Berend T. Iván dékán - 2. Egyéb

0 - 14 ­ezért egyes esetekben a jegyzetek és tankönyvek terjedelme a jövőben tovább csökkentendő, ho^y minél tömörebb tananyag álljon rendelkezés­re, de az egyes tantárgyak esetében egyedi elbírálásra van szükség. A következő tanévek központi feladatát éppen a szakmai, ídeolgóiai és módszertani szempontból e^ ar afi cmegfelei o jegyze bek, illetve tan­könyvek elkészitóse képezi, 'ugyanakkor a kötelező irodalom oldalszá­mát és terjedelmét bátran nevelhetjük, a hallgatókat egyes anyagré­szek esetében, ahol arra a feltételek rendelkezésre•állnak, a szaki­rodalomra uta „hatjuk. Olyan tárgyak esetében, ahol az előadásokhoz szeminárium kapcsolódik, a kötelező irodalom anyaga a szemináriumi irodalom anyagával legyen azonos. Olyan tárgyak esetéoen, ahol szemi­náriumi lehetőséggel nem. számolhatunk^ ugyancsak jelentősebb mennyi­ségű, de jöl válogatott és fontos szafc£odalmat állithatnak össze, felsőbb évfolyamokon minden esetben tekintetbe véve a hallgatók nyelvismereleLt is, vagyis a szemináriumi és egyéb kötelező iCodalom között orosznyelvü, egyes szakokon nyugati nyelvű cikkek, tanulmányok, stb. is szerepelhetnek. /Ennek hasznosságára már jelen tanévben is jól világitanak rá egyes szemináriumok példái./ A kötelező irodalom ki­jelölése terén olyan helyzetet kell biztositani, hogy a hallgatók ne a jegyzettel azonos tartalmú irodalmi anycgpt kapjanak, vagyis a jegy­zet elolvasása ne jelentse egyben a kötelező irodalom legfőbb problé- . máinak elsajátítását is. Csakis ez a helyzet alakithatja megfelelően hallgatóink önálló elemzőkészségét, mélyítheti el szakmai tájékozott­ságát és szoktathatja rá a szakirodalom figyelemmel kisérésére. Egyben lehetetlenné teszi a felszínes, a csakis vizsgaidőszakra kor­látozódó felkészülést és igy az elmélyedt munka egyik legfontosabb eszközévé válik. A kötelező irodalom kiválasztása különösen fontos abból,a szempontból is, hogy az egyes tárgyak és tanszékek összehangolt irodalmat jelöljenek meg, ne kerüljön sor ismétlésekre és átfedésekre és ugyanakkor ne.'.maradjanak ki olyan fontosabb klasszikus és egyéb munkák, auelyek közvetlen megismerése szükséges. » . * A kötelező irodalom kiterjedt alkalmazása ellen úgyszól­ván semmiféle tartalmi ellenvetés nem merült fel. Annál . inkább történt hivatkozás - joggal - bizonyos technikai f feltételekre, pl. a szükséges irodalmi anyagok beszerez­hetőségére, erősen korlátozott példányszámára. /Különösen folyóiratcikkek esetében./ Ezzel a technikai akadállyal feltétlenül számolnunk kell, de semmiképpen sem olyan for­mában, hogy lemondjunk elképzeléseink megvalósításáról, A könyvtár vezetője azonban előzetesen javaslat tételre kérhető fel a felmerülő problémák megoldására, /beszer­zési, sokszorosítási, stb. lehetőségek/. Javaslat ; Az Egyetemi Tanács határozza el a kötelező iro­daion rendszere előterjesztésben javasolt formájának bevezetését. Ennek megfelelő előkészítésére a tanszékek f.év mázsáig állítsák ösz­sze a kötelező irodalom jövő tanévi jegyzékét, a munkák pontos meg­jelölésével és az oldalterjedelem meghatározásával, ezt nyújtsák be a Dékáni Hivatalokba, s a dékánok előzetes egyeztetése után az egye­temi, végső koordinációt a Tudományos Rektorhelyettes végezze. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom