Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. január 20. - 1. Oktatási módszereink korszerűsítéséről. Előadó: dr. Berend T. Iván dékán - 2. Egyéb
- 9 Mindezek alapján a következő konkrét szemináriumi és gyakorlati óracsökkontéai javaslatot tehetjük: a Filozófia jelenlegi két féléves szemináriumi rendszerét egy félévre javasoljuk csökkenteni. Ez azt jelentené, hogy csupán a Dialektikus materializmus oktatását egészitené ki szeminárium, a Történelmi materializmus oktatását viszont nem, hiszen cz az előadások és egyéb oktatási formák, valamint a Tudományos szocializmus tananyag koretébmi megfelelő szinten elsajátítható. /Ezzel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy a tantárgy bizonyos átcsoportosítására lenne szükség, amennyiben annak oktatását nem az I., hanem a II. félévben kellene kezdeni és a IV. félévben befejezni, cuni azt jelentené, hogy á szeminárium a III. félévben kerülne sorra. Ezzel nemcsak az I. éves szemináriumok számára biztosítanánk megfelelő halyet, hanem kedvezőbb körülménye kot teremtenénk a II. év végén sorrakerülő alapvizsga tekintetében i's./ Mellékesen jegyezzük csupán iaeg, hogy a Tudományos ézocializmus tantárgy óraszámának az előbbiekben jelzett csökkentése egyben azt is jelenti, hogy a tantárgy eddigi három féléves szemináriuma két félévre csökken. A csökkentés további fontos lépését jelentheti, ha a felsőbb évfolyamokon c szakszemináriumok jelenlegi rendszerét ésszerűsítenénk. Pillanatnyilag ugyanis a szaktárgyakból több esetben párhuzamos gyakorlatok, ill. szemináriumok futnak egyidoben. így pl. a pénzügyi szakon a III. évi. I. félévében két, a III. évi. II. félévében pedig három szakszeminárium, ill. gyakorlat szerepel a tantervben. Ebből leltétlenül egyetlen egységes szakszemináriumot képezhetünk, amely nem az óracsökkentést célozza, sőt az eddig párhuzamosan .éutó szemináriumok óraszámát a szakszeminárium rendelkezésére bocsáthatjuk. Feltétlenül előnyös azonban az ogységesités, miután a hallgatók munkájának, figyelmének szétforgácsolását ezen intézkedéssel a szaktárgy esetében ogyesapásra megszüntethetjük. Bár c többi szak esetében hasonló szétaprózottság nem áll fenn, igy is szükséges megemliteni, hogy belkereskedelmi és az agrár szakokon a szaktanszékek által a IV. éves hallgatóknak meghirdetett alternativ szeminárium /két félévben heti 2 órában/ szükségtelennek látszik, s ez esetben is sokkal helyesebb lenne e szeminárium óraszámát az egységes szakszeminárium óraszámába beolvasztani. Végül a csökkentések szempontjából említést érdemel, hogy a IV. évfolyam alternativ szemináriumi rendszerének jelen íormában történő fenntartása ugyancsak alapos mérlegelést érdemel, hiszen a IV. évfolyam a jövőben s^akdolgozatirás jegyében áll, amelyet - mint a későbbiekben még visszatérünk rá - a szakszeminárium munkájának kell megfelelően alátámasztania. Ebből a szempontból tehát nem célszerű a hallgatók figyelmét más egyetemi szemináriumokkal lekötni, másirányu szemináriumi munka céljából igénybevenni. Ezért a szakok többségében az alternativ szemináriumok rendszere a IV. évfolyamon nem látszik célszerűnek. Mérlegelni kellene, hogy egyes szakokon mennyiben van szükség a szaktárgyak, a szakdolgozati munkák kiegészítése szempontjából az alternativ szemináriumra. így pl. a nemzetközi ismeretek, az általános szak, a tanári ; tA ; i szak esetében o szemináriumok hasznosnak bizonyulhatnak. Mindenképpen fenntartandó egyes szakok esetében tehát c világgazdasági ás jogi tárgyból vozctctt7 jól bevált, a hallgatók által is igen kedvolt szakszeminárium, az alternativ szemináriumok sorából azonban törölni lehetne a Népgazdaság tervezése szemináriumát, amely c. III, évfolyam kötelező szemináriumává yált. A szemináriumok további ritkítása az adott helyzetben nem lehetséges és nem is szükségszerű. A valódi szemináriumi munka feltételeinek megteremtése, a mindennapi készülés igényének csökkentése
