Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. február 10. - 1. Az Egyetemen folyó matematikai oktatás helyzete. Előadó: Dr. Szép Jenő egy. tanár - 2. Egyéb
-3rr/ 3. v a 1 ó s zin üs ág azámitás_. Kombinatorika, valószinüság fogaina, a valosziniisogs"¥amTt^"ás" kombinatorikai eszközökkel tárgyalható legfontosabb részei /mintavétel, Bayos-tétele/ a valószínűségi változó fogalma, eloszlásiüggvény, sűrűségfüggvény, várható érték, szórás, a fontosabb diszkrét és folytonos eloszlások /részletes diszkusszió nélkül/, nagy számok törvénye. Ennek tárgyalására 1 félévon át heti 4 óra szükséges /2+2/ megbontásban, A fenti anyag az emiitett .órakeretben azonban csak akkor végezhető el, ha a hallgatók a középiskolából megfelelő matematikai előismereteket hoznak magukkal: számok, polinomok, egyenletek biztos elemi algebrai kezelése; trigonometriai alapfogalmak és a legfontosabb trigonometriai összefüggések ismerete egyszerű alkalmazásokkal; analitikus geometria: koordinátarendszer, egyenes egyenletei, kör, parabola, ellipszis hiperbola egyenlete. Ezt egyébként tartalmazza a I.Iinisztérium által előirt felvételi anyag is. Külön mog kell emliteni, hogy a közgazdasági technikumi matematikai képzés nem felel meg az emiitett követelményeknek. Minthogy a felvett hallgatók kb. 35 °/<ya közgazdasági technikumból jött, a matematikai tanszék igen nehéz helyzetben van az egyetemi anyag oktatását illetően. Ha az Egyetem vezetősége ugy gondolja, hogy a Minisztérium által előirt matematika anyag ismerete a közgazdasági technikumokból jöttek számára nem tehető kötelezővé, akkor az első félévben a középiskolai tananyag elsajátíttatására külön kötelező órákat kellene beiktatni. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a hallgatók a középiskolai hiányosságokat maguktól nem, vagy alig tudják pótolni. A Matematika 'Tanszék az 1963/64. tanévtol kezdve az analizis anyaggal kezdi- az oktatást, erre épül a válószinüségszámitás, majd ezt követi a lineáris algebra. Ezáltal a'.lineáris algebra, és a programozás közvetlenül csatlakozik egymáshoz, igy nem szükséges a programozás c. tárgyban felfrissitoni a lineáris algebrában tanultakat. Az analizis és. valószinüségszámitás előrehozatala abból a szempontból is jobb, hogy a statisztikai oktatás már fel tudja használni a hallgatók ilyen irányú ismereteit és igy csökkenthető a matematikai és statisztikai anyag átfedése. A matematika anyag erős koncentrációja az első három félévbe azonban különböző problémákat vet fel a hallgatók szempontjából; igy pl. kevés az idő a tananyag -megemésztésére", persze az omlitett előny a statisztika oktatásával kapcsolatban ellensúlyozhatja ezt. A tananyag emiitett sorrendben és koncentrációsán való jó tárgyalásához természetesen a Matematikai Tanszéknek legalább is didaktikai szempontból ismételten át kell fésülnie tananyagát, # A múltbeli helyzethez képest fejlődést jelent az is, hogy a hallgatók a matematikai alapképzés után a III. évfolyamban kötelező tárgyként hallgatják a -Bov'ozmfcés a gazdasági
