Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1962. október 29. - 1. A politikai gazdaságtan programvitája. Előadó: Berei Andor. Opponensek: Káplár József és Szabó József - 2. Egyebek

- 5 G a c s á 1 y István: Árról van szó, hogy jelenleg komoly irányzat van a közgazdaságtudományban a matematika olyan ágai fejlesztésére, amelyeket a gazdaságtudományokban alkalmaznak. Az ezze-l kapcsolatos korábbi viták miatt szükséges leszögezni, hogy ezeket a módszereket erőteljesen fel kell használni a közgazdaságtudományban. Elnök: Többször felvetetté, hogysa helyesnek tartaná, ha a politikai gazdaságtan kategóriáit a szocializmus tényeiből kiindulva tanitanák. A mai helyzet olyan, mintha valakinek francia az anyanyelve és elkerül Magyarországra, de egész életében franciául gondolkodik és azt leforditja magyarra. A- kategóriákat a hallgatók a kapitalizmus tényei alapján tanulják meg és nem tudnak szabadulni ettől, vagy legalábbis mindig ragad belőle valami az agyukba. Véleménye szerint az A.- részben lehet beszélni a monopolkapitalizmusról, de csak utalás-szerüen, vázlatosan. Nem tartaná hely telennek, ha az A. részből bevinnénk egyes dolgokat a B./ anyag ba. v Az 1./ téma az egyik legnehezebb fejezet, filozófiával van átszőve, a hallgatók pedig ebben az időben filozófiát még nem tanulnak. Egyszerűen is el lehet mondani, de a törvények^jellegének megértése nem egyszerű, a gazdaságról sincs semmiféle tapasztalatuk, csak betanulják az anyagot. A szocializmus politikai gazdaságtanában vissza kell térni egyes kérdésekre. Az első bekezdésben a termelési viszonyokról szólva az osztályokról feltétlenül beszélni kell. Az utolsó bekezdésben foglal takat nem tartja idevalónak. Szabó József elvtárs részéről elhangzott az a megjegyzés, hogy a termelési módok alaptipusai és fejlődésük témáját rövidebben kellene tárgyalni. Véleménye szerint vannak olyan részei, amelyeket rövidebben és olyanok, amelyeket hosszabban kellene tárgyalni, pl. a feudalizmust részletesebben kellene oktatni, de nem az európai feudalizmus alapján, hanem azon tények alapján, amelyek az elmaradott országokban még bőven megvannak. Az ősközösséget röviditeni lehetne, ugyancsak a rabszolgatartó termelési módot is. Ebben a fejezetben van a kapitalizmus kialakulása és általános jellemzése, de csak egy mondat van erről. Véleménye szerint ezt a kérdést" sokkal részletesebben kell tárgyalni, mint eddig. Olyan emberekkel állunk szemben, akik sohasem éltek kapitalizmusban. Konkréten, érdekesen kell bemutatni, hogy néz ki a kapi talizmus. Erre egy külön fejezetet kellene szánni és mindazt belefoglalni, ami a kapitalizmus kialakulásával kapcsolatos. 4./ téma

: nem volna-e helyes egy helyen a tőke különböző formáiról beszélni, hogy egy helyen szerepeljen ez a kérdés. téma: véleménye szerint is elnagyolt. A 9./ témában különböző dolgok keverednek, pl. a .belkereskedelem a külkereskedelemmel. A kereskedelmi tőke szempontjából azonos a. két dolog, de vannak a külkereskedelemnek más oldalai is, amelyek a belkereskedelemben nincsenek meg, pl. a profitráta kérdése, a pro-