Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963
1962. október 29. - 1. A politikai gazdaságtan programvitája. Előadó: Berei Andor. Opponensek: Káplár József és Szabó József - 2. Egyebek
-6í'it realizálásának kérdése,, valamint hogy a külkereskedelem túlnyomó része ma már nem a külkereskedelmi tőke kezében van, hanem a nagy ipari monopóliumok a termelés mellett külkereskedelmet is folytatnak. Szanyi elvtárs már rámutatott, hogy vannak dolgok, amelyek nem tartoznak ide, ebben igaza van. A szövetkezetekről a szocializmus politikai gazdaságtanában tanulhatnának a hallgatók. Felmerült, hogy a programban,vannak gazdaságtörténeti részek. Véleménye szerint ezeket ki kell kapcsolni és bele kell vinni a gazdaságtörténet anyagába. Pl. a finánctőke szerepe Magyarországon; a banktőke és az ipari tőke szerepe a modern kapitalizmusban részt pedig a monopolkapitalizmus részben kellene tárgyalni. Ugyancsak a gazdaságtörténethez tartozik a kapitalizmus kialakulásának és fejlődésének eltérő utjai a mezőgazdaságban, a magyar parasztság helyzete a felszabadulás előtti Magyarországon. v A 12./ témában szó van a munkásosztály részesedéséről a nemzeti jövedelemben, - ez már az 5. „oldalon is szerepel. Egészében a programot jónak tartja. B e r e n d Iván: A programból helyes kihagyni az emiitett történeti részeket, azonban javasolja, hogy a készülő ^t&nkönyvben ezek a részek maradjanak bent, mert a hallgatók számára a teljesebb, egységesebb megértést segiti elő. B./ A monopolkapitalizmus programja. Berei Andor: A monopolkapitalizmus felépitése a programokban általában ugy alakul, hogy az imperializmus öt jellemző vonását"adják, majd az imperializmus történelmi helyét és utána áttérnek az általános válságra, az állammonopolista vonásokra, a tőkés újratermelés speciális vonásaira az általános válságban. Ez a program nem igy van felépitve, a jellemző vonások után azonnal az állammonopolista kapitalizmust adják, azután a ciklus alakulását és a végén az általános válságot, a legvégén pedig a történelmi helyet ugy, ahogy ma van, tehát továbbfejlesztve. Azért választották ezt a módszert, mert másképpen mereven kettéválna az általános válőág előtti és utáni kapitalizmus. A lenini ismérvek után közvetlenül kell venni az állammonopolista kapitalizmust, mert ma már ez hatodik ismérvnek tekinthető és enélkül nem tudunk megmagyarázni egy egész sor jelenséget. Lenin megállapítása az imperializmus történelmi helyéről igy sokkal meggyőzőbben oktatható. Szabó József opponens: E r (iekes ujitások vannak a programban. Nem ismeretes előtte, hogy Haász elvtárs tanszéke mennyi és milyen problémákat tárgyal és igy esetleg néhány megjegyzése nem helyes. Az állammonopolista kapitalizmust ugy tárgyalják, mint az imperializmust egyik ismérvét. Általánosan elfogadott álláspont/hogy az állammonopolista kapitalizmus a kapitalizmus általános válságának egyik ismérve és igy a hallgatók jobban megértik.
