Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1961. július 17. - Jelentés az Egyetem 1960/61. tanévi munkájáról. Előadó: Dr. Háy László
> J -2vozctő munkája tartalmilag és módszerbeli tekintetben értékes segítséget adott. Nem hagyhatjuk azonban emlités nélkül a feladatok halmozását, amely előbb-utóbb a munka minőségének rovására mehet. Azt is meg kell jegyezni, hogy a Minisztérium sok kérdésben fenntartja magának a döntés jogát, ami nem volna baj, ha a döntések nem húzódnának el. Az Egyetem vezetésében a demokratikus centralizmus elvét fokozottan igyekeztünk érvényesíteni. Arra törekedtünk, hogy a kari vezetés egyre több feladatot központi irányítás nélkül oldjon meg. Ebbe az irányba tovább lehetne cló'rohaladni, ha a karok ás tanszékek számontartanák a feladatokat és idejében elvégeznék azokat. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a Minisztérium, vagy az Egyetemi Tanács által kitűzött feladatok centrális ellenőrzés nélkül nem valósulnak meg időben. A fegyelmezetlenség azután szaporítja az adminisztratív intézkedéseket. Az egyetemi vezetésnek fogyatékossága, hogy ugyan elég sok időt fordítunk a célok kitűzésének alapos megtárgyalására* de kevés időt a végrehajtás ellenőrzésére és az utóbbi nem egy esetben formálissá válik. Az ellenőrzést nem központi felülvizsgálatok utján, hanem menetközben, vagyis decentralizáltan a karokon és a tanszékeken kell megvalósítani. Ez a módszer azonban csak akkor válik be, ha fokozott önállóság címén senki sem igyekszik magát az ellenőrzést lazítani. Az Egyetemi Tanács tevékeny munkatostületts vált. Az Egyetem' egészét érdeklő kérdésekkel foglalkozott, az összes ilyen természetű kérdések az év folyamán egyszer vagy két izben az'Egyetemi Tanács elé kerültek. Megvitatta többek közt a szakbizottságok összes jolentéseigt; ea azt eredményezte, hogy az év elcő hónapjaiban túlságosan sürün ülésezett. Az Egyetemi Tanács munkájának tehermentesítését,és a részletfeladatok jobb megoldását szolgálják g, Rektori Ertekezletek és a Tudományos Bizottság. A Rektori Ertekezletek rendszeressé váltak és előnyösnek bizonyultak a kölcsönös információ és az ügyek közvetlen intézése szempontjából. Javították a rektor kapcsolatát a dékánokkal. Ezt a kapcsolatot szolgálták a dékánokkal egyes kérdésekről tartott rövid megbeszélések is. A rektor és a roktorholyettes között helyes,a feladatok megoldását előrevivő munkamegosztás alakult ki. A Tudományos Bizottság fő feladatait az Egyetemi Tanács a következőkben jelölte meg: a Bizottság a./ foglalkozik az Egyetem tudományos tervének kialakításával, állandó megújításával, gondoskodik arról, hogy a terv összhangban álljon a távlati tudományos kutatással, az Egyetem oktatási szükségletével; ellenőrzi a terv végrehajtását , b./ foglalkozik az aspiránsok problémáival,