Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961

1961. január 6. - 1. Az általános közgazdasági szakot felülvizsgáló szakbizottság jelentése. Előadó: Vörös Gyula és Szabó Kálmán - 2. Az 1961 őszén tartandó tudományos ülésszak. Előadó: Háy László - 3. Egyebek

tu Az előterjesztés nem zárja ki azt, hogy más szakon végzett közgazdászok is dolgozhassanak állami ezervek stb. elvi osztályain* azonban az a meggyőződése, hogy a népgazdaság számára hasznos lenne, ha ilyen tinusu és szeséléietü emberek a különböző ágazati területek elvi osztályaira is kerülhetnének* illuzórikusnak tartja az általános szak létrehozását akkor, ha nem kapják meg azt a lehetőséget, hogy a II* évvégén, vagy a III. év elején szakosítsanak. Jelenleg az a helyzet, hogy 8 hallgatót el kell küldeni at Általános szakról* mint oda nem valókat, ugyanakkor ismer 4-5 olyan külkereskedelmi és iparszakos Ugatót, aki szívesén végezne az Általános sza kon* Ilyen körülmények között a legjobb megoldás az lenne, ha a II* év végén minden szaknak lehetősége lenne a válogatásra. Ebben az esetben még a nyelveket is sokkal jobban tanulnák azok, akik a III. évfolyamtól kezdve általános szakra akarnak menni. El kellene érni, hogy a hallgatók az első kát évben csak alapozó tárgyakat tanuljanak éspedig mindegyiket egyforma mélységben. Az ipari technológiának és az árismeretnek azt az anyagát, amely ehhez képest többletet jelent, a III. évben kell oktatni. Véleménye szerint helytelen Wilcsek elvtársnak az a megállapítása, hogy mert a munkaügyi kérdédek mindig ágazati szinten merülnek fel, ezért nincsenek a munkaügynek általános vonatkozásai. Ezeket az általános vonatkozásokat jobban tudja megismerni az, aki nem egyes részterületek munkaügyéinek specialistája, hanem a népgazdaság minden egyes ágazata munka gyi kérdéseivel behatóan foglalkozott. Ezt biztosítja az általános saiakon tört ínő oktatas. t Nagy Tamás megállapítása szerint is szükség van az általános szak fenntartására. Az előterjesztés tananyaga jobb kidolgozást kapott, mint az indokolás, az indokoláson azonban könnyű változtatni. Az Egyetemnek minden szakon olysi közgazdászokat kell képeznie, akik jól ismerik az általános összefüggéseket, mégis kells lennie egy olyan szaknak* amely az általános összefüggésekre nagyobb súlyt helyez az oktatásban. Ennek az elképzelésnek kell megadni a helyes indoklását. Az általános szak megnyugodhat abban, hogy legyen szakosítás már akkor, amikor a hallgatókat felveszik az Egyetemre, de a II. év végén legyen egy nagyobb mozgási szabadság az egyes szakok között. Síinek is előfeltétele az, hogy az elBŐ két év tananyagának nem szabad nagyon különböznie egymástól. Mindennek ellenére azonban meggyőződése szerint minden szak szempontjából jobb lenne a III. év elején történő szakosítás. Amikor a hallgató az Egyetemre jelentkezik, nem tudja eldönteni, hogy melyik szakra menjen. Választása esetleges, külső indokok alapján történik. Az Egyetem sem tud tanácsot adni neki, hiszen mm ismeri kezdő hallgatóját. Jobb tehát, ha a hallgatók két évet eltöltenek már az Egyetemen, mégis-