Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1961. június 23. - 1. A Világnézeti Nevelési Bizottság munkájáról szóló jelentés. Előadó: Dr. Kerékgyártó Elemér - 2. Beszámoló a Tudományos Bizottság munkájáról. Előadó: Dr. Háy László - 3. Javaslat a második félévi alkotószabadságokra. Előadó: Dr. Háy László
ÍI A Világnézeti Nevelési Bizott ság .jel entése 1960/61« jívi. munkajáró 1_ A VNB feladata az oktatók ideológiai képzésének ás a tantárgyak oktatásán keresztül történő világnezeti nevelésének elősegitése, az Egyetem rektorának tanácsadó szerveként. Munkánkról és problémáinkról, munkatervünknek teljesítéséről, eredményeinkről és hiányosságainkról az alábbiakban számolunk be: I. A VNB munkáján ak p roblémái A VNB három alkalommal tartott ülést, a kari felelősöket pedig a feladatoknak megfelelően többször összehivtuk. Ezeken az üléseken a VNB munkatervét, menetközben adódó problémáit, illetve jelenté"seket vitattunk meg. A vezető állami- ás pártszervek több alkalommal foglalkoztak évközben munkánkkal, így az eredeti célkitűzésnek megfelelően tovább szükitette a VNB hatáskorát az 1961. március 2-án tartott Rektori Értekezlet, amidőn kivette a VNB hatásköréből a nevelőtanárokkal való foglalkozást. Az 196o. december 7-i Rektori Értekezlet pedig arról hozott határozatot, hogy a tananyagok kidolgozásával foglalkozó szakbizottságok ülésén, vegyen részt a VNB egy-egy képviselője és ezen anyagok jegyzékét közölni kell a VNB elnökével. ; ;Az Egyetem ideológiai helyzetéről" március folyamán készült egyetemi tanácsi anya^ pedig értékelte a VNB munkáját és megállapította, hogy ezideig még nem sikerült megtalálni a helyét az Egyetemen belül, ezért szükségesnek látszik megvizsgálni, hogy indokolt-e a VNB fönnállása Egyetemünkön. "Véleményünk szerint a VNB nem rendelkezik hatáskörrel ahhoz, hogy szervezeti intézkedéseket tegyen ás végrehajtson. Munkája mindössze arra szoritkozhat, hogy segitséget nyújt különböző formákban azon a téren, hogy oktató-ncvelőmunkáiikban érvényesüljenok a világnézeti szempontok* Ezt a funkciót azonban az Egyetemen belül egyrészt ellátják a párt-^ szervezetek, amelyeknek a pártáiét vitele mellett elsőrendű tartalmi feladatuk a világnézeti nevelés se^itése ás ellenőrzése, de az'Egye<r- tom állami vezet ősz-erveinek, konkrétan a kari vezetésnek is igen fontos feladata ugyanez. Elvileg felmerül tehát a kérdés, hogy nem helytolen-e a párt- és állami vezetőszervek kezéből : ,szakositva :: kivenni ezt a feladatkört, amely ezzel önállóvá válik, noha .a szakmai-ideológiai szempontok egységet kell hogy képezzenek az egyetemi munkában. A fentiekből következik, hogy átfedések mutatkoznak o munka területén, ami teljesen fölösleges. Pl. az oktatók ideológiai képzésének mindhárom később felsorolandó fő formáját a vezető párt- és állami szervek egyaránt értékelték a tanév végén ás a VNB-vcl együtt, illetve azzal párhuzamosan jelentést készitettek. A helyzet az, hogy £
