Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok

Hagy probléma s diákotthoni önkormányzat és az egyszemélyi vezetés kérdése, Ez sokszor ellentétekre vezet. A íLLdz VB es a . KI3z Bizottság tárgyalta a diákotthoni helyzetet és igyekezet meghatározni a diákbizotteások eladatait. Az igazgató elvtársaknak a lehetőség szerina tartózkodaiok kell olyan intézkedésektől, amelyek adminisztratív jellegűek len.ötnek, mert ez általában rossz visszahatást kelt a hallgatókban. Ugyanak

kor elií meri azt is. hogy a diákbizottságok gyengék voltak. Amint a KISz részéről megtörtént a diákbizottságok feladatának meghatározása, ugy aa állami vezetés feladata lenne, hogy megállapU sa az igazgatók hatáskörét. Jámutat, hogy a bárom diákotthonban a munkás-paraszt származású hallgatók aránya ói? Ez azt jelenti, hogy nagyon asg feladatok hárulnak a KlSz-re ezek nevelése tekintetében, de ugyanugy nagy feladat vár az oktatókra is. A konzultációs lenetoségc megteremtésénél is sokkal nagyobb $ jelentősébe annak, hogy az oktatok közvetlen kapcsolatot próbálj nak teremteni a diákotthonok önkormányzatával, elsősorban a szobaközössége.Jcel. Erre t

z eddigiek során kevés példa volt. azigsúlyozza, hogy a koedukáció a közeljövő problémája, de már most kellene gondolkozni azon, miként valósítható meg. támogatni k'jll az olyan elképzelést is, hogy fokozatosan valósitsál raeg a diákottiionokban az önkiszolgálás oevezetését. Hagy Vilmosáé hangsúlyozza s meg kell tanítani a 18 éves fiukat ós leányokat, hogyan kell az önnevelés utján járniok, hogyan kell tanulniok, szabad idejüket eltölteniok. Ilyen irányú tapasztalatok szerzése érdekében fel kell venni a kapcsolatot külföldi egyetemek diákotthonaival. Kerékgyártó Elemér szerint hiányosság, hogy az Egyetem nem követel eleget nevelési szempontból a diákotthonokban 1 kftktól. Javasolja, az Bgyotemi Tanács hozzon olyan határozatot, amely szerint a tanszékek szervezett formában vegyenek részt a diákotthonokban folyó nevelő munkában. r«lhasználhatók ehhez a munkához a NEKOSz kollégiumoknak egyes jó tapaszístiáiatii, vagy az Eötvös kollégium pozitív tapasztalatai, mint például az. ahogyan a hivatástudatot kifejlesztette a diákokban. A hivatástudatra való nev lés érdekében javasolja, hogy a szaktanszékek vállaljanak szervezett és rendszeres patx'onálást egyes szobakozÖ3ségek elett. Ez a megoldás azonban csak aboan az esetben lesz hasznos, ha egyrészt a diákotthonok karhoz kapcsolódnak, másrészt a szobaközossegek egy szakot, vasj a s2akon belül egy specialitációt foglalnak magukban. Sok minden szól amellett, hogy szatanai kollégiumokat szervezzenek* ami maga után vonná á koedukációt -is. Az első évesek és a felső évesek közötti ellentét megszűnnék akkor, ha hasonló megoldás valósulna me-, mint amilyen az Eötvös kollégiumban volt, ahol az úgynevezett családfő IV. .éves volt, be volt osztva hozzá III. es II. áves hallgató és gólya is, aki nem is tudott másként élni, mint ahogyan azt a felsőbb évesek megkiván

uák. Ennek a megoldásnak egyetlen problémája, hogy az alsóbb évfolyamosok politikai nevelése csak akkor lesz biztosi ava, ha a felsőbb évesek politikailag képzettek. Elnök megállapítja: a vitában felhozott ainden hibája ellettáre is a jelentés komoly munka és sok tapasztalat eredménye. Az E. yetemi 'í'ahács nevében Bikics Istvánná és Hagy Vilmosné elvtársnőknek köszönetet mond azért a lelkes munkáért, amelyet a leánydiákotthonban végeznek. Ugy látja, hogy a diákotthonok ábban az irányban fejlődnek, hogy fokozatosan kollégiumokká válhatnak. Mes egyszer meg kell vizsgálnál, hogy a Veres Pálné-utcai .diákot >non , zKgárstt megérett-e már arra, hogy a kollégium megtisztelő címet meg-