Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok
I . * - 9 - /cri jrff kapja. kell érni, hogy akik kollégiumban laknak, büszkék 1 agy nek erre. .agyéiért azaul, hogy a koi-Légiuuua történő átialakitáfí 4e tanév elején. történjék. -.in, súlyozza* a további fejlődésnek három tényezője vani * 1/ az igazgatók* c/ a diákbizottságok, 2/ az oktatók, as %yet«m Vc,zetőségének „unkája. Lu kell szögezni, hogy a diákotthon egyeiseaólyi vezetője aa igazgató, aki azonban -u^p- valóba, sitia meg feladatát, ka úgyszólván a hát íérbÖl irányitn a •Vrt*n*4 ty. munkát, amelyet a dxá&bizoivsá,, véges, á diákotthonl Sli^-taJiíw goknak gondoskodnio.. kell arról. hogy aa egyszemélyes veze1 tés a diákbizottságodon keresztül valósuljon a eS» ugyanakkor a aiákbizootaágok ne akadják átvenni aa igazgató jümnkáját. Az Igazgatóknak nunKáju^öioz sok tapintatra, egyszersmind tározotuságra éu erélyre van szükségük. Az erelyt' azonban nem ozabad összotéve^ztooick az aömtni az trativ intézkedéseídü l f hanem az erélynek a következetességben kell megmutatkoznia. Megemlíti, ho^y a lanács már sok határoztaot hozott arra, hogy az oktatók gyakrabh&n látogassák a diákot honok&t.-Srra a meg—^ gyöaödésre Jutott, hogy általános utasítások formájában, an minden szervezeti ala^ nélkül nem lehet előrehalAdnl ezen a téxen* Arra van szükség, ho^ a karok, a Caiuaékek a párt* szervezettel^ a klüz-Elzottságg&l egyetértve és egvüt -müköave , utaaitésszerűen küldjenek oktatókat a diákot .honokbaJTha 7 politikai* MBjra-feartásboli vagy tanulmányi hiányosságokét taI # -.bálnáit valamelyik diáko tbnonban, vagy a diákotthon vaiatcv r*' jf" " :aelyiic csoportjában. OMIOJU^ .gyetért azzal, hogy a szobakoaöosógekben ugyanannak a karnak, vagy aa lehet, ugyanannak az évf olyamna a hallgatóit helyez— tél£ el. Ilyen szervezeti felépítés mellett könnyebb az egyes oktató at reladatokkal megbízni, uz a megbízás azonban nem ' jelenthet az oktatókra túlterhelőst^ >ert a lehető legazéleaeboen kell megosztani az oktatók között ezt a munkát. Kari diákotthonok létesítése nem lehetséges, art nem arányosan . nagyok az épületek, de aztft meg lehet vulóaitani, hogy a veres Pálné-ufccai diákotthon a jövő évtől .ezdve koedukált diákot hon legyen. ami a hivatástudat fejlesztését illeti, eiüu k sikere attól füg , &ik látogatják a diákotthonokat es hogyan barátkoznak meg a hallgatóival. Jó politikai ós jó nevelomunka e £ jyüttes hatására lehet elérni a hivatástudat emelését, ügyetárt azzal, hogy nagyon -ókozatosan ^.gaezdődjék á diákot .,hono .bon az önki zolgál is rendszere, elsősorban a szobákban elvégz-ndfi munkákra. A javaslatokéi kapcsolatban megállapitja, hogy az a/, b/, á/ pontban foglalta.Jüt elfogadhatók," mig a c/ és e/ pontban foglalt javaslatok megoldása a KISS hatáskörébe tartozik. H r ö i Syula rámutat, hogy az állami v-zetée is figyelomm..l mis..eheti, hogyan * olyik a politikai nevelő munka a diákotuhtanokbjJi, lopedig a Világnézeti Bfevelósi Bizottságon , u aaelynei egyik resszxrtja a diákotthoni mun&&« iS 1 n ok Kgpt Huszár mo elvtársnak egy, a ida» Központi iüzotvsagánaltíüCkársága által a kollégiumckra vonatkozó irányelveire utaló megjegyzésére nyomatékosan és határozottan leszögezi: laindadaag, amig a -üvelődésügyi • íniaztárium nem intézkedik ugy, nogy a diikot ahono at át kell a.lai a KI >z-íiek, ragaszkodik áhlioz az álláspontéhoz, :iogy a diákotthonok e tjysz mélyes vezetői az igazgatok, a diákbizot^á^ok az általuk kidolgozott munkateret stb. csak az állami /ezetóssel történt e^éztetes után vihetik a tagság elé döntés végett. Ugy véli| hogy ha az igazgatók ós a diákbizottságok e,—
