Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok
- 5 • Az előterjesztésnek azzal a megállapításával kapcsolatban, hogy az előző év vizsgaidőszakahoz képest a vizsgákon való megjelenés jelentős visszaesést mutat, hangoztatja, hogy ezt természetesnek kell tekinteni, mert most a vizsgaidőszak rövidebb volt, mint bármikor, fanszeki tapasztalat, hagy viszont az utóvizsgaidőszakban a hallgatók zöme eleget tesz kötelezettségeinek* A számvitel oktatásával kapcsilatban hangoztatja, hogy az eddigi rendszerrel ellentótben sokmai helyesebbnek tartaná, he a tárgy oktatása páratlan félévben kezdődnék, a vizsgáztatás pedig páros félévben tö^-téane. Az a véleménye, hogy az első eves hallgatók elosztását egyenletesebbé kellene tenni, mint ahogyan eddig történt. Nem helyes, ha a felvételkor már kialakulnak elitszakok, ugyanakkor más szakok gyengébb hallgatókat kapnak, mert ez azután négy éven át befolyásolja a szak eredményé y* Elnök rámutati az előterjesztéshez mellékelt táblázat azt bizonyitja, hony a munkás- és parasztszármazásu hallgatók tanulmányi eredmenye a felsőbb évfol .amokban általában Uavuló irányzatot mutat f azonban ez a javulás nem kielégitő f sokkal többet kell tehát foglalkozni a munkás- és parasztstármazásu hallgatókkal, mint euoig. Ugyancsak megállapítható a táblázatból, hogy a munkás- 03 parasztszármazásu hallagtók ós a más származasu hallgatók között az első és a második évben nagyobb a különbség^ mint a harmadik és negyedik évben® azonban a kü— . lömbségcsőkkenés ellenére sem kielegitő az eredmény* Azt kell elérni, hogy a harmadik és a negyedik évben teljesen eltűnjék a különbség a két csoport között, amiből megint az következik, hogy az első és a második évben különös gonddal kell foglalkozni a munkás- ós parasztszármazásu hallgatókkal* Az első és a második évben a különség abból adódik, hogy a felvételi vizsgán alacsonyabb követelményt támasztanak a munkás- és parasztszármazásu hallgatókkal szemben* láz azonban csak azt indokolja, hogy a későbbi években - különöeen az első és a második evben a.aiál alaposabban kell velük foglalkozni® éspedig nemcsak a vizsgák előtt, hanem az egész tanulmányi idő alatt. Javasolja a határozatok közé felvenni a vizsgaidő kérdésének megvizsgálását. A hallgatók szerint kevés a vizb^aidő, ós ezt ugy hosszabbítják meg, hogy vagy felkészületlenül mennek vizsgázni Vagy pedig egyáltalán nem mennek el. Egyidejűleg azt is meg kell vizsgálni* milyen eszközöket lehet alkalmazni arra, hoKy a hallgatók folyamatosan tanuljanak. Bírnék módszere az ellenőrzés megszigorítása és erre kell az alkalmas eszközöket megkeresni* Huszár elvtárs javaslata értelmében helyesli, ha a Statisztikai tanszék kidolgozza: a középsikolai tanulmányi eredmények hogyan S függnek össze az Egyetemen elért eredményekkel* Az ilyen felérés hasznos abból a sz-mpontból ia, hogy képet ad arról, ogyan értékelhetők az érettségi eredmények, noha egy vizsgafgy sohasem jellemzi teljesen az embert. tanárszakkal kapcsolatban elhangzott megjegyzéshez hozzáfűzi! tanárszakra azokat veszik fel, akik kimondottan oda jelentkeznek, oda tehát nem irányitanak senkit. Véleménye szerint a tanárszakra jelentkezők reezére külön felvételi vizsgakövetelményeket asm lehet szabni. Bácskai elvtárs felszólalásával kapcsolatéan megállapítja» a foglalkozásoknak olyanoknak kell lenniök, hogy emeljék a hallgatók öntudatát, lássák be a hallgatók, hogy szükségük van a iog^as C°elvi§§rs afavaslatát elfogadhatónak tartja: a tárgy
