Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok

Benelenti: a munkás- és paraszt származású hallgatók tanulmányi átlagára vonatkozó statisztika az utóvizsgaidőszakban letett vizsgák eredményeit is .uagában foglalja. Bejelenti: az Igazgatási Csoport jelentése s^erinta következő tárgyák vonatkozásaban: ipargazdaságtan, közlekedés és fuvarozás. önköltség,' iparvállalatok szervezése, gazdaságtörténet, jogi ismeretek, tajtermesztés, technológia, pénzügyi jog. tudományos szocializmus, a szocialista kereskede em technikája, kereskedelmi vállalatok tervezése az illetékes tanszékvezetők nem tettek eleget a IV. számú rektéri utasítás ama pontjárnak, amely szerint délelőtti hallgatók csak abban az esetben vizsgáztathatok, ha a feltételeknek megfeleltek ós ezt a tanszékvezető aláírás áSTal igazolja. Vajda Imre bejelentig hogy a külkereskedelmi szak II, évfolyamos hallgatóinak 32 /«-a áruismereti vizsgáját azért nem tette még le, mert a vizsgáztató külföldön tartózkodik, tehát az elmaradás nem a hallgatók hibájából következett be. Vizsgatapasztalatokra hivatkozva megállapítja, hogy a munkás- és a parasztszármazásu, valamint a más származású hallgatók közötti vizsgaeremónykülönbség főleg a nyelvvizsgák miatt következik be, amelyeknél a munkás- és parasztszármazásu hallgatók gyengébb eredmenyt érnek el, H u s zár Géza megállapítása szerint érdekes lenne annak megállapítása, hogy a középiskolai előképzettség milyen hatással van az egyetemi vizsgaeredményekre. Az Iparkaron az a tapasztalat, hogy a kitűnő érettségivel az Egyetemre jöttek eredménye az első év után 4-es átlag, a jeleseké a jóké 2»9t a közepeseké 2,7» Hangsúlyozza, hogy a tanári pályára való alkalmasság sok tényezőtől füg , ezert meggondolandó, elégséges e

öyetlen felvételi vizsga, vagy az általánosan,minden jelentkezőnél alkalmazott módszer annak megállapitájára, alkalmas-e valaki tanárnak, B á c s kai Tamás rámutat: a munkás- és paraszt származású hallgatók gyengébb átlagának az is oka. hogy a más származásúak szelekciója sokkal kedvezőbb létszamkördlménye. között történhet meg. Hangsúlyozza, hogy nagyon sok még a tennivaló aac hallgatók öntudatának növelese, a fegyelem megszilárdítása terén, mert semmiféle foglalkozással sem lehet pótolni a hallgatók rendszeres tanulásat. Fach Zsigmond -^ál az előterjesztésnek azzal a megállapításával kapcsolatban, mely szerint "az átalgos képessegü hallgatók a vizsgaidőszak alatti felkészütésük során a kétségtelenül nehéz és terjedelmes anyaggal nem tudtak megbirkózni", han| súlyozza, hogy nemcsak az átlagos képességű hallgatók, de még a kitűnő képességűek sem tudnak megbirkózni az anyaggal, ha csak >-5 oapot foruitanak tannlmányéaására. mint ahogyan ez a tanszék tapasztalata szerint sok hallgatónál szokásos, Javsolja, hogy az előterjesztés 3/b. javaslata ugy módositassék, hogy a szemináriumok ügyét ne csak alV, évfolyamon vizsÍ

álják felül, hanem a többi évfolyamokon is. Az előterjesz t/áö • javaslati pontjában kifejezésre kell x jutiafcni azt a gondolatot is, hogy a munkás- és paraszt származású hallga ók tanul • mányi eredményeinek emelése tekintetében a szeminárium- és gya • korlatvezetők egyéni konzultációja döntő módszer, F o g a r a s István .elmondja, hogy a számvitel tanszéken - a rektori utasítástól eltérőnn - a tárgy előadárója irja alá az indexet a tanszékvezető helyett és a tapasztalat szerint ej.jól bevált módszer.