Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok

egyes kérdések konkrét elvi elemzése 'lapján - kimutatják a szocialista gazdasári rondszor fölényét kapitalizmus fölött. Továbbá azáltal, hogy az egyes konkrét azdasági kérdéseket nem szűken, pusztán szakmai keretekre korlát zva tárgyalják, hanem megmutatják összefüggésüket a politikai gazdaságtan törvényeivel és a szocialista építés gyakorlati gazdasági és politikai feladataival, ezek megvalósításáért folyó közdelemmel, 4./ Ezeknek a nevelési céloknak a megvalósítása az oktatás minden formájában sokirányú intenzív munkát kíván meg - az előadásokon, a szemináriumokon és az egyéni foglalkozásokon - ás a vezetés , az ellenőrzés különböző fokán. El koll érni, hogy a tanárok - 3 különösképpen a nevelőtanárok és a szemináriumvezetők - az egyetemi munka során csoportos foglalkozásokon, egyéni konzultációkon közel kerüljenek a hallgatókhoz. Az Egyetemi Tanács a Karok és a tanszékek a tudományos kérdések megvitatása mellett túlnyomórészt az oktaxás és a nevelés tartalmi ós módszertani kérdéseivel foglalkozzanak. A karokon szervezett bizottságok a világnézeti nevelési 'bizottság részvételével ellenőrizzék évenként két, vagy három tárgy oktató-nevelő munkáját: vizsgálják felül a tankönyveket, a jegyzeteket, a foglalkozásokat. 5./ A nev lőmunlca kifejlesztésének előfeltétele az oktatók ideológiai továbbképzése. Ezt kát irányban célszerű megvalósítani: egyrészt ugy, hogy az oktatók egyénileg rendszeresen tanulnak egy-egy ideológiai tárgyat, időközönkénti egyéni konzultációkkal /az- aspiránsképzés keretében, vagy azon kívül/; másrészt tanszéki, vagy tanszékközi jegyzet és tanulmányi viták, vagy általános érdekű világnézeti .témákról szóló konferenciák /pl. valamely mai burzsoá, vagy más antimarxista közgazdasági irányzatról/ szervezése utján. 6./ A hallgatók oktatáson kivüli világnézeti-politikai nevelését a következő formákban kell'megvalósítani /ezeket a KISZ szervezi, de segítséget adnak hozzá az ideológiai tanszékek és a nevelőtanárok/; a,/ -dónként tartandó időszerű bel- és külpolitikai előadások; a kéthetenkénti politikai érákon; itt a munka tartalma: egyrészt nagyobb anyagok /pl. kongresszusi anyag, egyes ideológiai kérdésekről szóló párt-tézisek, stb./ áttanulmányozása és megvitatása, másrészt a napi sajtó pontosabb folyó kérdéseinek megbeszélése. b,/ Egyes ideológiai tanfolyamokon az ateizmusról rendezett előadásokon és szemináriumokon; Cr/ a kulturális munkában, 7./ Az oktatáson kivüli, elsősorban világnézeti-politikai nevelés egyik fő formája a kollégiumi munka, a kollégiumi bizottságok vezetésével /előadások

y viták, kulturostek, kirándulások szervezése, stb,/. 8./ Továbbra is fenn kell tartani az első két évfolyamon működő nevelőt 11 ári rendszert. Ezt a munkát a hallgatókkal való egyéni foglalkozás módszerével főképpen az ideológiai-politikai nevelés szempontjából koll kifejlesztenie