Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok

-8­VI. A .k á^arf ejlesztés kqrdjsci. A káderfejlesztésben az elkövetkezendő évek alatt elérendő célunk: olyan, mennyiségileg elegendő és minőségileg kifogástalan, stabil /az Egyetemen zömében lo évnél több időt töltött/ oktatógárda kiala­kítása - alapvetően a jelenlegi káderállomány tudományos, szakmai és politikai továbbfejlesztésével - amely az oktatás jelenlegi színvona­lát, tudományos megalapozottságát lényegesen magasabb szintre képes emelni és az Egyetem fejlesztésében magunk elé tűzött célok megoldá- ¥ sára minden szempontból képes; amely a párt politikáját nemcsak ma­gáévá teszi, hanem azt a hallgatók között az oktatáson keresztül és az oktatáson Jcivül minden kínálkozó formában terjeszti; végül, amely az ország előtt álló gazdasági és politikai problémák megoldásában való rendszeres közreműködésre alkalmas és hajlandó. Az egyetemi oktatás reformjával - a gyakorlatok szerepe növelésével, a fizikai munka általánossá tételével, a kutatási munka növekedésé­vel és a hallgatói létszám emelkedésével - feladataink jelentősen megnövekednek. E megnövekedett feladatok ellátása érdekében szüksé­ges : 1./ Az oktatószemélyzet létszámának - később meghatározandó mérték­ben és fokozatokban történő - növelése. E létszámnövelést két forrásból biztosithatjuk: a,/ A gyakorlati területen működő, nagy szakmai és élettapaszta­lattal rendelkező, politikai^feltétlenül szilárd közgazdá- * szoknak az Egyetemre hozásával. 3 téren különösen fontos, hogy e szakemberek zöme azok köréből kerüljön ki, akik korábban Egye­temünket végezték, illetőleg akik egyetemi oktatóvá tételük előtt Egyetemünkkel oktatási és tudományos kapcsolatban álltak. /Pl. a jelenleg Egyetemünkön félállásban lévők egy részének teljes ál­lásba való áthozása, vagy tudományos üléseinken, vitáinkon több­kevesebb rendszerességgel résztvevők, velünk együttműködők./ Az egyetemi oktatásnak az is hasznára válnék, ha a legnagyobb gya­korlati tapasztalatokkal rendelkező, legtehetségesebb állami, illetve pártösztöndijasok egy része tanulmányaik befejezése után Egyetemünkön maradna oktatónak. b./ Az Egyetemen á ltalu k kine vel t, Egyetemünket ezután végzett fiatalokból.- Shnele"erdekeiben "biztositanunk kell, hogy a leg­tehetségesebb és az oktató-nevelő, valamint a tudományos munka iránt érdeklődő hallgatók már tanulmányaik alatt kapcsolódjanak a különböző tanszékek egy-egy munkatársához. Lehetőséget ad^erre a TDK-k előnyeinek jobb kihasználása, diákkonferenciákra, pályá­zatokra készített dolgozatok Írásához szükséges segítség bizto­sítása, stb. 2./ As előbbinél is fontosabb feladat azonban a .jele nle gi és a ma. jd beálli;bandé Jcáder£k_ s_zaJmai_ K tudomán yos és politikai fejlesztes e, ITTfeTáHattal irópcsolatos legaltalanosaFb teendŐInkeRT a tudományos fokozatok megszerzése tekintetében az oktatókkal szemben támasz­tott követelményeket az idevágó kormányrendelet körülhatárolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom