Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok
A -2gyakorlati foglalkozások, do ozck fakultatívak és látogatottságukról nincs tiszta képünk. Lényegesebb eltérés a ^nyelvoktatásnál van, ugyanis kötelező jelleggel egy nyelvet csak a külkereskedelmi és az általános szakos hallgatók .tanulnak. Vannak speciális eltérések is a délelőtti és a levelező oktatási forma között, Ilyon pl. az ipar-szakon az ipari tedhnológia oktatás , ahol a délelőtti tagozat hallgatói az elméleti oktatás mellett laboratóriumi gyakorlaton is résztvesznek. A laboratóriumi gyakorlat bevezetésére a levelező tagozaton megítélésünk szerint egyelőre sem mód, som szükség nincs. Ét ,(• .4 A délelőtti ás a levelező oktatás egyenlő' színvonalra való emelésének másik biztositéka az a törekvés, hogy tanszékeink mind a délelőtti, mind a levelező tagozaton azonos tananyagot oktassanak. Jelenleg az a helyzet, hogy a tankönyvek, jegyzetek, a kötelező irodalom és a példatárak közösek. Alapvetően egyeznek a vizsgán számonkért anyag és a vizsgatételek is, azzal a különbséggel, hogy a tételek nem tartalmazzák és igy a vizsgán nem követelhetik a délelőtti előadásokon elhangzott külön ré széket. Ezt o. megoldást tanszékeink többsége kielégítőnek tartja és nem tartja szükségesnek külön irásos tananyag kidolgozását a levelező hallgatók részére. Ez alól a matematika oktatás kivétel, ahol meggondolandó .egy külön levelező jegyzet kiadása, amely anyagát tekintve azonos lenne a délelőttivel, de részletesebb feldolgozásban tárgyalná a tematikában megjelölt tananyagot. Lényegében ugyanez vonatkozik a statisztika oktatására is. Több tanszék a jegyzetek kiegészitésére. illetve egyes nehezebb anyagrészek magyarázatára utmutatók^t bocsátott ki, amelyek a legtöbb esetben lényegében jogyzetpótló szerepet töltöttek be és amok lyck lehetővé tették az anyag jobb elsajátítását, azonban ezt a kérdést az utmutatók nem minden esetben tudják megoldani. Tanszékeink többsége az utmutatók kiadása ellen foglalt állást. Ezt azzal indokolják, hogy a hallgatók rövidített jegyzetnek tekintik az útmutatót ás ugy vélik, hogy elegendő abból készülni. Az utmutatónak csak egy tájékoztató jellegé segédeszköznek kell lennie, amely az elvégzendő tananyagot, a kötelező irodalmat és a vizsgákkal kapcsolatos teendőket jelöli meg. Ezt a célt szolgálhatná esetleg az Egyetemi Tájékoztató továbbfejlesztése is, amely egyben részletes tematikát nyújtana minden tárgyból a levelező hallgatók számára. Leszűrhető a'-, hogy az elméleti tárgyak mellé semmiképpen sem szükséges utmutatót kiadni, ellenben bizonyos módosított formában szűkeág van e tanulmányi segédeszközre a gyakorlati tárgyaknál /számvitel, statisztika/', -cgi te lésünk szerint másként fog felvetődni az utmutatók kérdene, ha. a tankönyvek kiadása, tanszékeinknél általános lesz. Ec-bv'" r.-r, esetben szélesebb körbon losz szükség utmutatókra, hiszen a tankönyvekben rögzített gazdaságpolitikai részek viszonylag rövid idő alatt is változhatnak és est az útmutatóknak koll korrigálni ok. Ebben • ,eofcbon helyes lenne az utmutatókat továbbfejleszteni, hogy a li .11 g-.ték tudomására hozzák az irott tananyag és a délelőtti előadásokon ;lhangzott tananyag közti különbségeket. A tankönyvekkel kaporolatos didaktikai tapasztalatok megszerzése után kerülhet sor ngeeiálin utmutatók, esetlqg külön jegyzetek kiadására.
