Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok

4 1 evelejzo hallgatók tananyagának probl émái. Előterjesztés az Egyetemi Tanács részére. Az lS59/6ol tanulmányi évre szóló egyetemi munkaterv értel­mében megvizsgáltuk és a Tanács elé terjesztjük megvitatásra a leve­lező hallást ók tananyagának problémáit. A vizsgálat során a levelező' oktatás egyéb kérdéseivel is foglalkoztunk /a délelőtti és a leve­lező előadások közötti különbségek, a kötelező irodalom és a jegyze­tek kérdései, a leveleső hallgatók tanulmányi fegyelme, a vizsgarend stb./, aieelyeke.t röviden szintén állásfoglalás végett ismertetni kívánunk. A jelentést az érdekelt tanszékek meghatározott kérdésekre adott válaszai - amelyeket több tanszéken tanszéki értekezleten ala­kítottak ki - az Oktatási Csoport és a Rektori Hivatal közvetlen ta­pasztalatéi alapján állítottuk össze.. A rendelkezésre álló vizsgálati idő, valamint az elmúlt évek hasonló értékelése is azt a tapasztalatot tükrözi, .hogy a levelező oktatás rendszere megindulása óta jelentős változáson "ment keresztül. Ezt a ^kedvező változást a levelező oktatás színvonalának emelkedésé­vel mérhetjük le. Ez a színvonalemelkedés azonban nem volt egyenle­tes, mert az elvileg helyesen megszabott magasabb követelményeket tanszékeink több esetben nem kérték következetesen 3zámon és a dél­előtti oktatási formához viszonyítva nagyobb liberalizmus volt a jellemző. \ Mindezek ellenére ma már megállapíthatjuk, hogy a hallgatók képzésének minősége a levelező oktatási rendszerben - annak követ­keztében, hogy a végző hallgatók elméleti képzéssel gazdagított gya­korlati tapasztalatökkai rendelkeznek - alig marad el a délelőtti hallgatók képzése mögött. Az egyöntetű színvonalra való terekvés gyakorlati megvaló­sításában több tényezőnek - a tanterveknek, a tananyagoknak, a köte­lező irodalomnak, az előadásoknak ás egyéb foglalkozásoknak - van jelentős szerepe. A tantervek felépítésüket és tartalmukat tekintve jelenleg csak ki­sebb eltéréseket mutatnak a délelőtti hallgatók tantervétől. Ezek az eltérések is inkább az egyes tantárgyak félévekre történő elosz­tásában, megnyújtásában mutatkoznak, ami az ötéves képzési idővel fe.;;g össze. Egyes tantárgyakat a levelező tagozaton nem tanítanak. Pl. a belkereskedelmi szakos levelező hallgatók részére nem tanítják a belkereskedelmi vállalatok tervezését és a fogyasztás gazdaságta­nát sem. aisebb eltérés van a szakosításnál egyes specializációk el­hagyása miattv valamint a szemináriumi rendszernél, amelyet a leve­lező oktatás keretében jelenleg nem alkalmazunk /eltekintve az el­múlt években átmenetileg fakultatív jelleggel bevezetett politikai ga:5dacá -tani szemináriumoktól, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a tan :nyeg eaiezebb részeit közösen dolgozzák fel, azonban a kellő látogatott-. :'g hiánya miatt ezek is félbenmaradtak. A gyakorlati foglalkozások terén is mutatkoznak eltérések, "iivel matematikából, statisztikából és számvitelből vannak ugyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom