Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében
A felsőoktatás to vá bbfejlesztésének fő kérdéseid A felszabadulást követő egyetemi éo fősikolai reformok végrehajtása folytán lényeges változások álltak le felsőoktatási intézményeinkben: megváltozott a hallgatók szociális összetétele, a munkás- é parasztszármazásu hallgatók aránya. 50 % fölé nőtt; az általáncB iskolák" tanárszükaégletének kielégítésére létrehoztuk a pedagógiai főiskolákat; a tanítóés óvónőképzés színvonalának emelése érdekében létrehoztuk a felsőfokú tani tó- és óvónőképző intézeteket; az esti és levezeő oktatás bevezetésével biztosítottuk a termelőmunkában résztvevők számára az egyetemi és főiskolai képesítés megszerzésének lehetőségét; az egyetemi anarchisztikus képzést "rendszert" a szocializmus igényeit kielégitő, konkrét társadalmi funkciók ellátását szolgáló kötött oktatási rendszer váltotta fel; a marxizmus-leninizmus oktatásának bevezetésével megtettük a kezdő lépéseket a hallgatók szocialista szellemben való nevelésére; megindult és bizonyos er.dméqy eket ért el az cktatók ideológiai továbbképzése. A kollégiumi rendszer alapjainak lerakásával a nevelés jobb bázisait teremtettük meg. Mindezen erőfeszítések és eredmények ellenére a felsőoktatási intézményekben folyó oktatómunka, de különösen a velőmunka hatásfoka nem felel meg azoknak a követelményeknek, amiket a szocializmus épités.i- folytán előállott társadalmi szükségletek már most is támasztanak. Ez az elmaradás abban mutatkozik meg, hogy a felsőfokú képzésben .-észtvevőknek l._za a kapcsolata a termelő munkával, tapasztalható a fizikai munka lebecsülése; az sktatás nem elégíti ki c gyakorlati élet követelményeit; a tananyag rt m elég korszerű; az elhanyagolható részletkérdések tárgyalása sokhelyütt elveszi a lehetőséget a tudomány és a technika legújabb eredménycinek alapos elsajátítása-elől; nem részesül a levelező oktatás - jelentőségének ás a hallgatók számarányának - megfelelő gondoskodásban; nem kielégitő a hallgatók kommunista szellemben történő nevelése. Az intérményeinkben folyó tudományos munka is elmaradt a szocialista épités. és az élet követelményei mögött; nem segiti kellő mértékben a gyakorlatot. Halaszthatatlan követelmény tehát, hogy a felsőoktatási intézményeinkben, folyó oktató-nevelő munkát egészében és részleteiben is'alkalmassá tegyük a szociálist-, építésből cdódó feladatok ellátására*. Az oktatási reform alapvető célj a alapos szakműveltséggel és megfelelő általános műveltséggel rendelkező kommunista szakembere k képzésének biztosítása. E cél elérésének a fő eszközei a nappali tagozaton: a felsőoktatás és -z élet kapcsolatának elmélyítése, a tananyag korszerűsítése, a szellemi ás a fizikai termelőmunka, az oktatás ás a termelés összekapcsolása, a társadalom - elsősorban a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság - közvetlen részvétele az ifjúság kommunista emberré nevelésében. A levelező tagozaton: a szakmai képzés színvonalának emelése, A fenti célkitűzéseknek megfelelően kell megvizsgálnunk felsőoktatási intézményeink szervezeti és tartalmi kérdéseit. I. -,z elmélet-gy „kor 1 at. 1. Eiőképzvttség, felvételek, fizik-i munka, elosztás. a/ alsó- és középfokú oktatás reformjának figyelembevételével kell az egyetemi felvételi követelményeket és az egyetemi tananyagot megszabni; a felvételnél elsősorban a jelentkezők egyetemi tanulmányokra való 4
