Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében

főiskola elvégzése után vállalathoz kerül. Már a második gyakorlat időjén, amikor a hallgató a próbaidőt tölti mesterként, csoportvezetőként, diszpécserként dolgozva, nem ritkán tehtetleiyiek érzi ott magát s szivesebben lcítja, ha csak másodszereplőnek tekintik, vagyis ha nem kell felelnie semmiért, s egyáltalában igen gyakran egész "termelési tevékenységét*' a diplomatervhez ^szükséges anyag gyűjtésére korlátozza, A vállalatok vezetői, mint ahogy meggyőződtünk, bizalmatlanak a hallgatók szervezői képességei iránt s ritkán ajánlanak fel nekik önálló munkaterületet, s mivel maga a"gyakornek" sem tanusit nagyobb igényességet és állhatatosságot, igy az egész második, u.n. diploma-előtti gyakorlat megfelelő "haszon" nélkül^ telik el. Hozzáfogva a könnyűipar számára folyó mérnökképzés egész rendszerének gyakorlati átépítéséhez, a fent emiitett főiskola kollektivája abból indiai ki, hogy az oktatást a hallgatók termelőmunkájával különböző módon kell összekapcsolni, az oktatás szakaszától és jellegétől függően: az első két évfolyamon az oktatás az esti tagozati iktatás rendszerére épül; a harmadik és negyedik évfolyam a nappali tagodat oktatása szerint épül fel /kikapcsolva'a termelési munkákéból/; az ötödik évfolyam hallgatói, akik a v vállalatóknál gye.korló évüket töltik, mint levelező hallgatók tanulnak,Mindez öt és fél' évre van tervezve, beleszámítva a diplomaterv elkészítését is. Az a hallgató

t aki az általa választott szakmában- termelőmunkát végez, az első években megszerzi azokr.t a termelési ismereteket, melyeket majd^megszilárdít -az elméleti tárgyak elsajátításával, melyeket a következő években tanul, kikapcsolódva a termeimunkából.Az ilyen hallgató a - diploma-előtti termelési próbaévre majd • ugy ,fog menni, hogy rendelkezni fog a gyakorlati és elméleti ismeretek szükséges tárával. A főiskola elvégzése után a fiatal mérnök majd magabiztosan foglalhatja el a mérnöki-műszaki tisztséget. Az általunk kidolgozott tantervi tervezetheá az alábbi megjegyzéseket füzzük. Ez a tervezet ugy van felépítve, hogy a hallgató az első két évfolyamon' olyan diszciplínákat tanul, amelyek előkészítik őt a harmadik és negyedik évfolyamon végzendő tanulásra, amikor a termelőmunkától elszakadva fog tanulni, s ugyan-akkor az első két évfolyamon a diszciplínák a legmegfelelőbbek "az. önálló tanulás szempontjából. A diplomaterv elkészítése előtt a hallgató hat hónapos gyakorlati időt kell, hogy töltsön az általa választott szakma egyik élenjáró üzemében mint segédmérnök. Arról is meggyőződtünk, hogy a termelésben résztvevő hallgató munkáját non gépiesen végzi, gyorsan olsajátitja a termelési fo- * lyamat lényeget és a müveletek sorrendjét, könnyen kiismeri magát a gépekben és felszerelésekben, kritikusan értékeli az elvégzendő folyamat techológiáját és technikáját, s igen gyakran eszszerüsitési javaslatokkal áll elő. Az a hallgató, aki tudatára ébred annak, hegy a közéi jövőben majd neki kell irányitania hasonló termelést /s ez elvileg megkülönbözteti őt az egyes műveleteket végző munkásoktól/, különösen éles :;n megfigyel mindent, amivel munkahelyén kapcsolatba jön, betekint a műszaki irodalomba, hogy jobban megértse az