Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1959. június 30. - Doktoravatás - 1. Jelentés-tervezet az Egyetem 1958/59. év munkájáról

meg disszertációját. Sok aspiráns megrekedt a disszertáció megírásánál, emészt, mert többször változtatták a témájukat, másrészt bizonytalanok voltak, nem kaptak elég segítséget. Ez főleg a régebbi aspiránsokra vonatkozik. Az ujabbaknál ténj leg megmutatkozik bizonyos fokig az áldozatvállalás hiánya, másrészt az utóbbi években rendezetlen volt az egész kérdés, BedŐ elvtársi A tanszékvezetők felelősségének kérdéséhez} a tanszemélyzet tudományos előrehaladása szempontJábóli Bognár elvtárs meglehetősen szenvedélyesen vetette fel ezeket a kérdéseket és a tanszékvezetők felelősségót világosan vázolta fel. Ha megnézzük, a tanszékvezetők a követelményeknek mennyiben tesznek eleget, kiderül, hogy nagyon kevés azoknak a száma, akik ténylegesen jó példával járnak elől, a téma feldolgozása közben konzultációt biztosítanak, megvitatják és a továbbhaladáshoz segítséget nyújtanak, A legtöbb tanszéken kevés az olyan viták száma, ahol arról van szó, hogy valamelyik oktató, a témájában előrehaladva, napirendre tűzik a dolgozatának egy részét ós igy mennek tovább. Azok a problémák, amelyek a másik oldalról felmerültek, hogy a fő felelősséget azoknak kell viselni, akikről szó van, kevés esetre emlékszem, hogy a tanszékvezető felvetette volna, hogy valamelyik oktató keptelen megfelelni a segítség ellenére feladatának. Itt a tanszékvezetés elvisége merül fel, hogyan használják fel a rendelkezésükre álló eszközöket arra, hogy a tanszemélyzet megfelelő fejlődését biztosítani tudják. Nem használják ki a rendelkezésükre álló lehetőségeket. Nem fordult elő, hogy valakit kifejezetten azért nem Jutalmaztak volna, mert munkájában való előrehaladásával a tanszékvezető nem volt megelégedve. Ugyanez vonatkozik az előléptetésekre, A minősítésekben sincsenek általában felvetve, hogy mennyire használták ki az oktatók a lehetőségeket ebből a szempontból* Nem arra gondolok, hogy szankciókkal biztosítsuk az előrehaladást, hanem a kezükben lévő lehetősegekkel éljenek a tanszékvezetők, Ha minden lehetőséget kihasználunk, meglesz az erkölcsi alapunk arra, hogy hozzányúljunk azokhoz az emberekhez, akik nem tesznek meg mindent tudományos fejlődésük érdekében, Nemcsak a tanszékvezetőknek, hanem a többi, tapasztal!, tudományos fokozattal rendelkező elvtársaknak is segiteni kell e téren. Az oktatómunkában való fejlődés szempontjából sem tekinthető elegendőnek a segítség egyik-másik tanszéken, A fiatal oktatók jegyzeteit nem vitatják meg, évek alatt nem hallgatják meg egyetlen előadásukat. Nem segitség, ha időnként "elbeszélgetnek" vele. Nagyon sok a formális elem a vezetés munkájában és kevés idő jut a tényleges előrevivő feladatokra, A vezetés színvonala az, arai nagy mértékben kifogásolható, Péter elvtársi Konkrét javaslati A 8, oldalon a vitatott mondattal kapcsolatban: a tanszékvezetők egy része, vagy számos tanszékvezető megfogalmazást használjuk. Hasonlóképpen a 4, oldal 2, bekezdés 1, sorával kapcsolatban igy javaslom átfogalmazni. Szintén általánositva fordul elő a nagymérvű fluktuáció. Ezt is javaslom ugy fogalmazni, hogy általában, vagy sokhelyütt.