Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1959. június 30. - Doktoravatás - 1. Jelentés-tervezet az Egyetem 1958/59. év munkájáról
Jegyzőkönyv felvéve az Egyetemi Tanács 1959• junius 3o-i ülésén. Jelen vannak: Háy László, Huszár Géza, Haász Árpád, Bognár József, Wilcsek Jenő, Szakasits Árpád, Pach Zs. Pál, Polgár Sándor, *>eák Károlyné, B edő Gyula, Meisel Sándor, Vörös Gyula, Megyeri Endre, Vajda Imre, Kéri Zoltán, ííadó Sándor, Miszti László, Mész László, Sásdi István Rencz István, D o k t o r avatás t Chérif Lotfi és Kis Péter leteszi a fogadalmat, az Egyetemi Tanács doktorrá nyilvánítja őket, az ünnepélyes kézfogás után átveszik doktori oklevelüket. 1. napirendi pont : Jelentés-tervezet az Egyetem 1958/59* évi munkájáról. Háy elvtársi Elég nagy anyagot tekintettem át, felhasználtam a Karok jelentését, a VB jelentését a IX. ker. Pártbizottsághoz, az Altalános és Ipari Kar taggyűlésén elhangzott beszámolókat, Ollé és Sásdi elvtársak jelentését a munkaterv teljesítéséről, Sásdi jelentését a határozatok végrehajtásáról, Pach elvtárs jelentéset a diákköri munkáról, a Könyvtár jelentését és egyéb kisebb anyagokat, Még mindig kimaradt néhány kérdés, többek között keveset foglalkozik a jelentés a nevelés kérdésével, nem emlékezik meg a nevelőtanárokról, nem emiitem meg, hogy az atheist^unevelés terén alig tettünk valamit, A Minisztériumhoz való benyújtásig még elég idő van, ezért a vizsgák eredményéről még nem Írtam, A jelentés elkészítésénél abból igyekeztem kiindulni, ami történt, vagy ami nem történt meg, hogy mit csináljunk a jövő tanévben, azt majd a munkatervben szögezzük le. ' * Vajda elvtársi A jelentésben szó van az Egyetem lo éves fejlesztési tervéről. Javaslom, hogy a jelentés foglalkozzon az 5 éves képzés i eldöntésének kérdésével. bt* A jelentés oae rint ie r a legmegbiráltabb réteg a tanszékvezetők, ügy érzem, kissé aránytalan a felelősség megosztása, ott is felelőssé vagyunk téve, ahol mások mulasztottak és másokat megelőzően vagyunk felelősek a mások mulasztásaiért, A 8. oldalon a tudományos munkával kapcsolatban, a fiatal oktatók lassú előrehaladására vonatkozó résznél a felelősség megosztása nem felel meg egészen a tényeknek. Vannak aspiránsok, akik lassan "ős-aspiránsokka w válnak, ezért elsősorban ők maguk a felelősek. Mi idősebbek tudjuk, hogy a tudományos előrehaladás nem megy simán, ezért áldozatokat kell hozni. Nagyon csekély erőfeszítéseit az elmaradt aspiránsoknak utolsónak hozza fel a jelentés, a tanszékvezetők és idősebb munkatársak felé azonban nem adja meg a bírálatnak azt a mértékét, ami őket megilleti, szemben a tényleges felelősökkel, A magam részéről megadtam a szükséges támogatást ahhoz, hogy munkatársaim előmenetelt érjenek el, ez bizonyos mértékig be is következett. Háy elvtársi A 4. oldalon szólok arról, hogy természetesen a helyzet tanszékenként nagyon különböző. Nem teszek egyenlőségjelet egyes tanszékek között. Azért kapnak ilyen bőven a kritikából a tanszék-
