Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1959. február 23. - 1. A levelező oktatás Egyetemünkön. Előadó: Kováts Dezsőné és Sásdi István - 2. A délelőtti hallgatók 1958/59. első félévi vizsgáinak tapasztalatai. Előadó: Deák Károlyné és Sásdi István - 3. Az oktatók minősítésének jelenlegi állása. Előadó: Karádi József

-3a rendszert, hogy matematikából a felvétel után tartottak bevezető előadásokat azoknak, akik ezt igényelték. 6. A f lvételi vizsgánál történelem, földrajz, politikai gazdaságtan közötti fakultativ választás lenne helyes, de mivel ezt*miniszteri rendelet szabályozza, ezen egyelőre nem tudunk változtatni. . . . ... . Az előterjesztés 2. pontjához: Orosz elvtárs: Felveti az előterjesztés, hogy a jelenlegi tanulmányi rend biztositja-e a hallgatók megfelelő képzését. Véleménye szerint biztosítja, de a hallgatók iem tanulnak rendszeresen, nagyon alacsony szinvonalat érnek el. Meg kellene mondani, hogy nem a tanszékeket terheli a felelősség, hanem a hallgatók nem tanulnak rendszeresen, nem veszik igénybe a tanszékek segitségét. Nagy a különbség a délelőtti hallgatók felkészültsége és elméleti tudása és a levelező hallgatók tudása között, A szaktanszékeknek nincs megfelelő kapcsolatuk a levelező hallgatókkal, sok évfolyammal egyáltalán nincs, ,a felsőbb évfolyamokkal esetleg gyengébb kapcsolat áll fenn. i Bognár elvtárs: Nem ért teljesen egyet Orosz elvtárssal a levelező hallgatók tudásának értékelését illetően. Orosz elvtárs az általános tárgyak szempontjából nézi a kérdést. A szaktárgyak területén az a tapasztalatunk, hogy sokkal nagyobb szélsőségekkel állunk szemben, mint a nappali hallgatóknál. Vannak, akik a délelőtti hallgatókét messze meghaladó tudással rendelkeznek és vannak egészen gyengék. A jegyzetek kérdése: A délelőtti hallgatóknak sokkal kevesebb bajuk van a tanulási módszerekkel, a levelező hallgatóknál ez elég komoly probléma. Egy-egy tanszéknek meg kellene próbálni külön levelező jegyzetet készíteni és ennek elkészitésót - mivel más díjazási lehetőség nincs - a premizálásnál kellene figyelembe venni. A másik kérdés, hogy nem lehetne-e k konzultációt nagyobb mértékben az intézményekre, nagyobb munkahelyekre építeni, ahonnan nagyobb számú hallgató jár az Egyetemre, esetleg az anya-gi probléma is a munkahely terhére mehetne. Pach elvtárs: Az eredményesség -kérdéséhez: Kétségtelen, hogy igen komoly hiányosságok vannak. A hallgatók szemében nem az Egyetem,. hanem a munkahely az első fegyelmező erő. Azt kívánják, hogy az Egyetem tanulmányi rendje a munkahelyhez igazodjék. A másik kérdés az utmutatók: Ha az előterjesztés olyan utmutatók kiadásáról beszél, amelyek az u.n. "súlyponti' kérdéseket tartalmazzák, akkor ezekre nincs szükség, mert ezeket a hallgatók tanulás helyeit használják fel. Ezért szakítottunk ; ezzel és ezért adtunk ki tájékoztatót.'Semmi esetre sem a "súlyponti" kérdések kiadásával,-hanem időbeosztás, a jegyzethez való hozzáolvasás vonatkozásában nyujtsunk segítséget, és.zárjuk ki annak lehetőségét, hogy a hallgató csak az útmutatóra támaszkodjon tanulás helyett. Wilcsek elvtárs: Szintén az a tapasztalata, hogy a levelező hallgatók az általános tárgyakból gyengébbek, de a szaktárgyakból sok jó hallgató van.