Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1958. február 26. - 1. Az Egyetemi Tanács által kijelölt átfedési bizottságok jelentése. Előadók: Arató Oszkár, Erdős Tibor - 2. Az 1957/58. tanév I. félévi vizsgatapasztalatai. Előadó: Deák Károlyné

- 3 A szenin.íriumokr-a 5s a nyelvőr ikra való felkészülésen kivül az egyes tárgyakból tartott gyakorlatok és időnkénti zárthelyi dolgozatokkal elérték ugyan, hagy ezekből a hallgatók a félév során némileg folyamatos-n készüljenek fel, de ugyanekkor a legtöbb halig? tónál megfelelő időbeosztás hiányában az egyébként önálló' tnnulásra forditható idő szétaprózódott. Lehetséges ugyan, hogy halig' tóink mai érettségi fokát tekintve ez a jelenség ugy sem hatott volna positiv irányban, mindenesetre a jövő tanterv kialakít is ín íl el kell érni a kötött foglalkozások bizonyos mértékű csökkentését. Az összevont t-név szükségszerű tantervi változtatásai következtében különösen a III.évfolyamon a tantárgyak összeállításé és tananyagát tekintve aránytalanság t-pasztalhatá. Ennek folytán pl. az I.félévben a könyvvitel, statisztika, nyelv, valamint az újonnan bevezetett szorosan vptt átl"g két szaktárgy oktatásin felül párhuzamosan kellett a hallgatóknak Közgazdasági elméletek történetét és Filozófia történetet tanulni. A probléma annál is súlyosabb volt, mert az egyébként kétféléves Filozófia történetet részükre egyíéléveo any-gként zsúfolták össze. A használatos filozófia történet jegyzet, minthogy korábl n olyan hallgatók részére irták, akik a filozófia alapelemeivel egyébként tisztában voltak, még inkább nehezítette a hallgatók tanulásit és módszerében nem segítette elő a Filozófia történet összefüggő kritikai ismeretét. Ilyen körülmények között bizonyos mértékig érthető, hogy Filozófia történetből és Elmélet történetből a III. évfolyamon 83 bukás és 94 vizsgáélmr.rad ás volt. Lényeges mozzanat még a vizsgák értékelése szempontjából, hogy a tervezett magas félévi vizsgasz.amot az Egyetem Vezetősége a t^név folyamán módosította. A hiba csak ott volt, hogy a határozat már a vizsgára való jelentkezés utin, tehit a vizsgára való felkészülés folyamatában jelent meg és így a hallgatók jórészének a vizsgabeosztás helyes módosítására nem volt elegendő lehetősége. Még fi csökkentés ell-enóre oem volt iitka -különösen a már említett III.évfolyamokon-, hogy a hallgatóknak 8 tárgyból kellett vízsgázniok, amely követelmény kétségessé tette valamennyi tárgyból egyforma, alapos felkészülés lehetőségét is. A vizsgarend módosítása folyt in egyes tárgyakból, melyeknek oktatása tovább folytatódott, a Rektori tanács ebben a félévben vizsga helyett aláírást vezetett be. Tekintettel arra, hogy a h-tarozat mir a tanév folyamán jelent meg, nem volt mód, hogy ezek a tanszékek komolyabb elvi alapokon kidolgozva állapíthatták volna meg az aláírás elnyerésének feltételeit, s ezért a most alkalmazott aláírási rendszer inkább csak formálisnak -tekinthető. Mindamellett egyes tanszékek, pl. pénzügyi, filozófia éltek azzal a lehetőséggel, hogy egyes - szerintük m-g nem felelő hállg tók~t- külön beszámoltatták. Persze ez a követelmények helyes megállapításán felül csak akkor lehetett nevelő célzatú,ha arra a valóban 1 ginkább rászolgálókat jelölték ki az érdekelt tanszékek.