Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1958. február 26. - 1. Az Egyetemi Tanács által kijelölt átfedési bizottságok jelentése. Előadók: Arató Oszkár, Erdős Tibor - 2. Az 1957/58. tanév I. félévi vizsgatapasztalatai. Előadó: Deák Károlyné
- 4 A vizsgák általános értékelése során lc kell rögzíteni, hogy az osztályzás általában reális. A vizsgáztatók a hallgatói tudás reális negitéláoére ős értékelésére törekedtek, A hallgatók vizsgákon tanúsított magatartása megfelelő volt, alkudozásokkal nen találkoztunk. Bár kirivó esetről tudón •sunk nincs, kívánatosnak látszik, ho L-y azokon a tanszékeken, ahol ugyanabból a tárgyból többen is vizsgáztatnak, a követelnényeket, valamint az értékelést a jövőben a lehetőséghez képe* nég (Jobban nivellálják. Korábbi gyakorlat alapján néhány tárgyból a tanszékek a vizsgárabocsátást bizonyos feltételekhez kötötték. Ilyen fornán pl. a III.évfolyamos ipar szakos hallgatók közül 12 hallgatót a tanszék nem engedett vizsgára.De jóval nagyobb nértékü volt ez a szekció a Statisztikai tanszék részéről, . Tudatában vagyon annax, nogy a Statisztikai tanszék megadta a kellő segitséget a hallgatóknak, négis kívánatosnak tartjuk egyrészről, hogy az eddig bevezetett vizsgárabocsátás előfeltételeit vizsgálja felül, másrészt az előadásokon nég fokozottabb nértékben 4 törekedjék az anyag súlyponti részeire a hallgatók figyelmét felhivni. III. / Az előbbiekben már utaltunk arra, hogy egyes hallgatóknak a foglalkozásokról való hiányzása, illetve a.z azokon tanusitott fegyelmezetlen magatartása befolyásolta a vizsgára való felkészülést. Tény azonban, hogy ezeken a fegyelmezetlensér geken túlmenően az uj ösztöndíjrendszer bizonyos mértékig szintén befolyásolta a hallgatok foglalkozásokon való részvételét. Az Utalóban csekélyebb ösztöndijak folyt ín a. hallgatóság egy része alkalmi munkavállalásra kényszerült és igy gyakran anyagi gondjai ni^tt mulasztott, vagy fáradtsága folytán nen vehetett aktivan részt az órákon. Az elnult vizsgaidőszak gyenge eredményei arról is tanúskodnak, hogy h-llg-tóink érdektelensége még a szaktárgyak vonatkozásában i3 meglehetősen nagy. Vannak ugyan szerencsés * j kivételek, pl. a III.évfolyam belkereskedelmi szakon a Belkereskedelem gazdaságtanából elért 4,32 átlag, de ugyanekkor pl. a pénzügy szakos II. évfolyamos halig-tok szaktárgyukból 2,87-es vizagaátlagot mutattak, melynek döntő oka, hogy magolással készültek fel,, ismerve a lényegtelen részleteket, egyes illusztratív számadatokat, de a tananyagról átfogóképpel nem rendelkeztek. El '•bbivel függ össze, hogy különösej az alsóbb évfolyamokon a hallgatók tanulási módszere kirívóan rossz. A hallgatók'többsége rossz értelemben vett középiskolás módszerekkel készül fel. Gyenge középiskolai előképzettségük is hozzájárul ahhoz, ho ::y önállóan nen gondolkodnak és a vizsgán egyébként esetlegcsen helyes gondolatukat sem képesek nogi'elelő fornába öntve kifejteni. Mogfig. clhető pl. az I.éves ipar szakos hallgatók esetében a Technológia tárgy. Átlaga 3,15, azonban 335/b/40/58.