Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1957. október 28. - 1. Előterjesztés a külkereskedelmi oktatás öt évre történő kiterjesztéséről. Előadó: Bognár József a Keresk. Kar dékánja - 2. Jelentés a termelési gyakorlatok tapasztalatiról. Előadó: Deák Károlyné, az Okt csop. vezetője - 3. Előterjesztés a személyzeti munka megszervezésének irányelveire. Előadó: Karádi József a Szem. csop. vezetője - 4. Bejelentések: Tájékoztatás a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségről és tudományos ülésszakról

Előterjesztés a személyzeti munka megszervezésének irányelveire* Előterjesztésem megtételénél elsősorban azt tartottam szem előtt, hogy a személyzeti munka terén a jövőben elkerülhetők legyenek azok a hibák, amelyek a múltban előfordultak, 3 amelyeknek ered­ményeként egyetemünkön a személyzeti munka lebecsülése volt ta­pasztalható és nem volt képes betölteni 0zt a szerepét, melyet népi demokratikus államrendünk, a szocializmus épitése érdekében betölteni hivatott lett volna. Rá kell (/mutatnom pl. arra & tény­re, hogy tudomásom szerint az előző személyzeti vezetőt több esetben nem hivták meg az egyetem vezetőinek tanácskozására olyan esetekben, midőn ezen ülések napirendjén személyügyi kérdések sze­repeitek; megtörtént, hogy véleményének kikérése nélkül döntöt­tek személyügyi kérdésekben és szejrepe sok esetben csak a végre­hajtásra korlátozódott. Azt is me^ kell emlitenem, hogy a szak­szervezet sem folyhatott hele egVes személyzeti kérdések eldönté­sébe oly mértékben, ahogyan érdekvédelmi szerepének betöltése céljából kivánatos lett volna, líoha a közelmúltban e téren je­lentős változás következett be, le kell szögeznem, hogy a múlt­ban megtörtént, hogy egyetemünkre történő felvételekre, áthelye­zésekre , innen^történő elbocsátásokra hoztak döntéseket a sze­mélyzeti vezető és a szakszervezet tudta és^hozzájárulásajnélkül. Az igazságnak tartozom, midőn rámutatok arra is, hogy a személy­zeti munka -kisebb-nagyobb/hiányosságait leszámitva- mindenkor igyekezett a Párt útmutatásait, irányvonalát követni. Azonban mindazok a hibák, hiányosságok, amelyek a Párt politikájában jelentkeztek, a személyzeti munkában is megmutatkoztak. Egy bi­zonyos: egyetemünk személyzeti politikája biztositotta a munkás- . paraszt származású káderek megfelelő arányának kialakulását, szá­mos fiatal, tehetséges/oktató fejlődésének előfeltételeit, ­teremtette meg. Az egyetem -a népgazdaság érdekeinek és szükség­leteinek megfelelő- további fejlődése érdekében természetesen számos és nem könnyű feladatot kell a személyzeti munka terén megoldani. Ilyenek pl.: egyes tanszékeink vezetésének szakmai, tudományos és politikai szempontból való megerősitése: a fiatal munkás-paraszt származású oktatók fejlődésének segitése magas szinvonalu tanszékvezetés megteremtésével, gyakorlati tapasztala­tok megszerzésériek lehetővé tételével, külföldi tanulmányutak szervezésével,/átb.; megfelelő magas követelmények támasztása mellett a fiatál -és nem csak a fiatal káderek előléptetéséről, < erkölcsi és anyagi elismeréséről való gondoskodás stb. ' A személyzeti! munkában megmutatkozott hibák elkerülése és a fent vázolt célok megvalósithatása érdekében szükségesnek tartom tehát, hogy a mos/t újraszervezett személyzeti részleg már munkája meg­kezdésekor megfelelő irányelvek és szervezeti forma alapján mű­ködjék és olyan módszereket honositson meg a dolgozókkal való foglalkozás terén, mely kellő összhangot teremt a néphatalom és az /gyén érdekei között és eloszlassa azt a bizalmatlanságot, mely d dolgozók részéről a személyzeti munkával szemben - az elkövetett módszerbeli hibák miatt sok tekintetben joggal ­megmutatkozott és ma is észlelhető. A fentiek előrebocsájtása után a következő szervezeti irányelvek­re/kivánok javaslatot tenni: 70/20/c-1957•

Next

/
Oldalképek
Tartalom