Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1957. október 28. - 1. Előterjesztés a külkereskedelmi oktatás öt évre történő kiterjesztéséről. Előadó: Bognár József a Keresk. Kar dékánja - 2. Jelentés a termelési gyakorlatok tapasztalatiról. Előadó: Deák Károlyné, az Okt csop. vezetője - 3. Előterjesztés a személyzeti munka megszervezésének irányelveire. Előadó: Karádi József a Szem. csop. vezetője - 4. Bejelentések: Tájékoztatás a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségről és tudományos ülésszakról

JlS* Előtérj es z t é s a személyzeti munka megszervezésének irányelveire* Előterjesztésem megtételénél elsősorban azt tartottam szem előtt, hogy a személyzeti munka t'erén a jövőben elkerülhetők legyenek azok a hibák, amelyek a múltban előfordultak, 3 amelyeknek ered­ményeként egyetemünkön a személyzeti munka lebecsülése volt ta­pasztalható és nem volt képes betölteni azt a szerepét, melyet népi demokratikus államrendünk, a szocializmus épitése érdekében betölteni hivatott lett volna. Rá kéli mutatnom pl. arra á tény­re, hogy tudomásom szerint az előző személyzeti vezetőt több esetben nem hivták meg az egyetem vezetőinek tanácskozására olyan esetekben, midőn ezen ülések napirendjén személyügyi kérdések sze­repeltek; megtörtént, hogy véleményének kikérése nélkül döntöt­tek személyügyi kérdésekben és szerepe sok esetben csak a végre­hajtásra korlátozódott. Azt is meg kell émlitenem, hogy a szak­szervezet sem folyhatott hele egyes személyzeti kérdések eldönté­sébe oly mértékben, ahogyan érdekvédelmi szerepének betöltése céljából kivánatos lett volna. Noha a közelmúltban e téren je­lentős változás következett be, le kell szögeznem, hogy a múlt­ban megtörtént, hogy. egyetemünkre történő felvételekre, áthelye­zésekre, innen^történő elbocsátásokra hoztak döntéseket a sze­mélyzeti vezető és a szakszervezet tudta és hozzájárulása nélkül. Az igazságnak tartozom, midőn rámutatok arra is, hogy a személy­zeti munka -kisebb-nagyobb hiányosságait leszámitva- mindenkor igyekezett a Párt útmutatásait, irányvonalát követni. Azonban mindazok a hibák, hiányosságok, amelyek a Párt politikájában jelentkeztek, a személyzeti munkában is megmutatkoztak. Egy bi­zonyos; egyetemünk személyzeti politikája biztosította a munkás­paraszt származású káderek megfelelő arányának kialakulását, szá­mos fiatal, tehetséges oktató fejlődésének előfeltételeit, " teremtette meg. Az egyetem -a népgazdnság érdekeinek és szükség­leteinek megfelelő- további fejlődése érdekében természetesen számos és nem könnyű feladatot kell a személyzeti munka terén megoldani. Ilyenek pl.; egyes tanszékeink vezetésének szakmai, tudományos és politikai szempontból való megerősítése; a fiatal munkás-paraszt származású oktatók fejlődésének segitése magas s'zinvonalu tanszékvezetés megteremtésével, gyakorlati tapasztala­tok megszerzésének lehetővé tételével, külföldi tanulmányutak szervezésével, stb.; megfelelő magas követelmények támasztása mellett a fiatal -és nem csak a fiatal káderek előléptetéséről, erkölcsi és anyagi elismeréséről való gondoskodás stb. A személyzeti munkában megmutatkozott hibák elkerülése és a fent vázolt célok megvalósithatása érdekében szükségesnek tartom tehát, hogy a most újraszervezett személyzeti részleg már munkája meg­kezdésekor megfelelő irányelvek és szervezeti forma alapján mű­ködjék és olyan módszereket honositson meg a dolgozókkal való foglalkozás terén, mely kellő összhangot teremt a néphatalom és az egyén érdekei között és eloszlassa azt a bizalmatlanságot, mely a dolgozók részéről a személyzeti munkával szemben - az elkövetett módszerbeli hibák miatt 3ok tekintetben joggal ­megmutatkozott és ma is észlelhető. A fentiek előrebocsájtása után a következő szervezeti irányelvek­re kivánok javaslatot tenni; 70/20/c-1957.

Next

/
Oldalképek
Tartalom