Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1958. január 27. - 1. Az egyetemen folyó tudományos munka értékelése. Előadó: Bognár József - 2. Az ötéves külkereskedelmi képzés szaktematikájának megvitatása. Előadók: Bognár József, Vajda Imre - 3. Gyárfás Anna okleveles közgazda doktori szigorlattal kapcsolatos kérdései. Előadó: Sásdi István
- 8 László Imre szerint az előterjesztés bázis az ötéves oktatásra való áttéréshez, mert olyan anyagot nyújt, amely szélesiti a hallgatók általános közgazdasági műveltségét is, szakképzésüket is. Szükséges lenne azonban, ha az előterjesztés arra is támpontot adna, hogy a kisegitő kollégiumokat mely évfolyamokon kivánja kimunkálni. Véleménye szerint nem kellene kimondani ? hogy a hallgatóknak melyik szakszemináriumon kell résztvenniök, csak annyit, hogy egy szakszemináriumban munkát kell folytatniok. Egyúttal biztositani kellene a III-IV-V. évfolyamon alternativ szemináriumokat is a hallgatók közgazdasági műveltségének szélesítése érdekében, mert hiszen nem valószínű, hogy minden külkereskedelmi szakos hallgatü automatikusan a külkereskedelmi apparátusban fog dolgozni. Egyébként is a külkereskedelem fejlődese megköveteli, ho$y a különböző termelő vállalatokban is legysnek olyanok, akik ertenek a külkereskedelemhez. Ezért lenne helyes, ha a III-IV-V. évfolyamon az ipargazdaságtan tárgyon tul más, alternativ tárgyak is felvehetők lennének. Helytelennek tartja, hogy havonta csak egyszer lesznek szemináriumok. Ez azt jelenti, hogy félévenként tulajdonképpen három szeminárium lesz, ami kevés, különösen, ha a hallgatók önálló munkát kapnak, mert Így idejük sem lesz beszámolni a végzett munkáról. Javasolja, hogy 2-3 hetenként legyenek szemináriumok azzal, hogy a hallgatók az év elején megkapják feladataikat, amelyeknek elvégzéséről a szemináriumokon tesznek tanúbizonyságot. Javasolja, hogy a külkereskedelmi tanszék vizsgálja meg és egyeztesse gyakorlatainak számát és Időpontját a más tanszékek által tartott gyakorlatokkal. A nyelvoktatás szempontjából a 9. és 10• félévben valóban nagyobb súlyt kell helyezni az önálló munkára, de ezt ugy kellene kialakitani, hogy a főnyelvből hetenként 3 óra legyen, a második nyelvből 2 óra. Vajda Imre rámutat: a prágai tapasztalatok feltárták, hogyan folyik a külkereskedelmi oktatas a többi testvéregyetemen. A leglényegesebb változás az eddigiekkel szemben az, k hogy az előterjesztés az elméletnek sokkal nagyobb fontosságot tulajdonit, mint eddig. Eddig inkább azt tanították, amiről ugy gondolták, hogy a végzett hallgatóknak mér az első percekben is szükségük lesz. Nem keresték a kapcsolatot a marxista közgazdaségtan alapismeretei és a szakismeretek között. Még Így is túlzsúfolt volt a tananyag, amely sehogy sem akart beleférni a négy évbe. Az előterjesztésnek nem az volt a célja, hogy a későbbi évek minden részfeladatát kidolgozza. A szaktárgyakkal bőven foglalkozik az előterjesztés, az általános tárgyakra ki sem tér, mert azokat ugy fogadja el, ahogyan az egyetem majd kialakítja. Az oktatást annak a célnak kell alárendelni, hogy minél több elméletileg képzett szakembert neveljen. Ennek a meggyőződésnek alátámasztására született meg az előterjesztés. Ez volt a főcél, éppen ezért nem tartja szükségesnek most a részletkérdésekkel foglalkozni. Ez a jövő feladata, ennek megfelelően helyesli azt a javaslatot, hogy bizottság dolgozza ki a részfeladatokat. A László elvtárs javasolta alternativ tárgyak felvételével kapcsolatban megállapítja, hogy pillanatnyilag nehezen tudja elképzelni a megvalósitas módját, de igyekezni fognak a legmegfelelőbb megoldást megtalálni.
