Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1958. január 27. - 1. Az egyetemen folyó tudományos munka értékelése. Előadó: Bognár József - 2. Az ötéves külkereskedelmi képzés szaktematikájának megvitatása. Előadók: Bognár József, Vajda Imre - 3. Gyárfás Anna okleveles közgazda doktori szigorlattal kapcsolatos kérdései. Előadó: Sásdi István
- 9 Elnök helyesnek tartja, ha a prágai tapasztalatokat tartaln^zó .anyagot mellékelve az elöter jeoztéslraz megküldik a miniszteriunaak. . Hangsúlyozza: általában fontos az egyetemi oktatásban a szilárdabb elméleti alap felépítése, de különösen fontos ez a külkereskedelmi szakon, aert a külkereskedők állandóan érintkeznek tőkésekkel, tőkés irodalmat olvasnak és igy, ha nem szilárd elméleti alapon állnak, könnyen befolyásolhatók. Diákokkal való beszélgetés alkalmával meggyőződött arról, hogy a hallgatók kívánsága mégis az, inkább gyakorlati tárgyakat tanítsanak nekik. Nyilvánvaló, hogy ezen a téren az oktatásban is van valami hiba. A szaktárgy-előadások nem érzékeltetik, milyen összefüggés van az elmélet és a gyakorlat között. Nem értik meg a hallgatók, hogy bármilyen nagy tárgyi ismerete is van valakinek, nehezen tudja ezeket? az ismereteket használni, ha nincs elméleti tájékozottsága. Altalános egyeteni probléma tehát, hogy a szaktárgyak oktatása keretében megmutassák a hallgatóknak, hogyan függ össze az elmélet a gyakorlattal. A 32 heti óraszámot soknak tartja. Külön megvizsgálást igényel külső szemináriumi vezetők meghivása. Javasolja, hogy a biz ottság tagjai Bognár, Vajda és László elvtarsak legyenek, gőzösen dolgozzak ki a tantervi javaslatot. Bejelenti, hogy sTKülkereskedelmi Minisztérium.mflíél-gyorsatrban igényel szallit/V mányo2áBl szakembereket. Javasolja, hogy ilyenek képzését már a '"^következő félévben kezdjék meg ? önkéntes {Jelentkezés alapján. ]r A Tanács forduljon a minisztériumhoz, hogy a külkereskedelmi v, szak ötéves oktatási idejéről minél előbb döntsön. 3> napirendi pont: S á s d i István közli: Gyárfás Anna, aki 1950-ben mint C-szakos tanár végzett egyetemünkön, kérvényt adott be az Egyetemi 1anácshoz, amelyben kéri, hogy az Egyetemi Tanács a doktori cik megszerzésére vonatkozó szabalyzatban foglalt jogánál fogva tegye lehetővé, hogy technológiai tárgyat választhasson doktori szigorlata főtárgyául. Jelenleg az Agrokémiai Kutatóintézet dolgozója, ahol technológiai kutatást folytat. Doktori diszszertációjának s±aat témája: a penészgomba tenyésztése és sütőipari alkalmazása. Ezzel a témával üzemtervezési és szervezési, valamint közgazdasági kutatás szempontjából is foglalkozik. Elnök javasolja, hogy a Tanács ne adjon helyet a kérelemnek. Szelepcsényi Lajos véleménye szerint a természetudományi szakos tanárokat nem lehet megfosztani attól a lehetőségtől, hogy doktori fokozatot szerezzenek, tekintettel arra, hogy más egyetemen ezt nem szerezhetik meg. Ami Gyárfás Annát illeti, munkásságáért kitüntetést kapott, szabadalma van, méltánytalan lenne megfosztani őt a doktori cim megszerzésének lehetőségétől. Elnök közli, hogy csak akkor lehetne Gyárfás Anna kérésének eleget tenni, ha a technológia a doktori szabályzatban foglalt I. vagy II. csoport tárgyai között szerepelne. Péter György javaslatára a Tanács felkéri Huszár Géza dékánt, mérje fel, hány hasonló kérelemmel lehet számolni. Amennyiben csak csekély számú kérelmezőről lehet szó, a Tanács
