Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. június 17. - 1. Az Egyetem oktatási rendje továbbfejlesztésének egyes kérdései. Előadó: Orosz Árpád - 2. Javaslat a nappali hallgatók 1957/58. tanévi tantervére. Előadó: Orosz Árpád - 3. Pályázatok megvitatása. Előadó: Huszár Géza egyetemi tanár, dékán - 4. Egyéb

B, yet eszmék anélktifc, hogy tényleges tevékeny'ségének közelebbi hasznossága megrauta kazna* Másik ^őrlésem az, h gy a Bizottsíg a többi 13 elutaoitott GZOm'lyével mi árt n ercf oglalkoz ott? Mér arra sem tartja őket érdemesnek, ho ;y megindokolja visozaatisitársukat? Persze nera az egíszen ismeretlen nevekre gondolok, akik az utcáról vagy a Jyégypedagéglai Int ózetbél adtak be pályázatot, de pl, eléggé ismeft nívnak tartom Kökén y Mihályt* Publicisztikai munkássága is olyan, hogy legalább azt kellett volna a bizottságnak megindokolnia, miért nem jöhetett figyelembe a javaslattételnél, hiszen nekünk több személyt is lehet javasolnunk. Persae, KöTaény Mihálynál isméit fel kell vetni azt a kérdést, hogy ottliagyná—e egyéb tevékenységét? bogaras látván: /tllásnélkül van* H 6 c z e y L zló: izeket mind nem tudom, ez. 'rt vagyok kénytelen mindezt kór dós f ormijában feltenni* <é * Ballal László: A párt Intéző Bizottsága, mint m r L'JZIÓ elvtárs említette,foglalkozott, mopedig többször, az Ipari K;ít problémájával ás az ott felmerült személyi problémákkal* Az IB* egyetért a László elvtárs által el'terjesztett javaslattal, és egyetért azzal is, amit /ajda elvtárs fogaliaazott meg, jobban mint a >gy én tudn om megfogalmazni* Elmondanám, hogy a párt IB* a lefolytatott vita alapján miért javasol az Egyetemi Tanácsnak ilyen megold Lst* Azért, mert ugy lá ja, hoí*y egyedül Hevesi elv ,árs s.emélye, vagy egyedül V/ilosek elv árs szeméiye nem oldaná meg a pr öblén ,t* A mai Tanácsülésen ie sok szó esett az ipari képzőéről, m ipargpzda gtan tantárgyról. Iaaeretee a Tanács tagjai előtt, hogy az elmúlt években a hallgatók rés érői nagyon sok biralat érte a tanszék oktató munkáját, a jegyzeteket, etb. Bizonyos fokig számolni kell azzal, és ezt latolgattuk is, - mt Réczoy elvtárs ÍB érintett a kérdésében, - hogy Hevesi elvtárs elég jelentős közéleti sseraélyiség is ás nyilván bizonyos fokig ra raszkodlk közéleti munkájához* Azonban ugy tudjuk, a Hevesi elvtárssal való beszélgetés alapján, hogy jelenlegi négy munkaterülete közül bármelyik kettőről hajlandó lomon iani, ill* kérni, ho -y ezek alól mentesítsék* z garancia arra, ho y tébbet fog tudni dolgozni a tanszéken, mint ahogyan az pillanatnyiig? látszik* V/ilcsek elvtárs e£>-táben, akit szinten nagyon jó szakembernek tart az ügyetam és az IB* ic, az merült fel, hogy 5 az ipargazdaságtan oktatásinak bizonyos részterületein, az önkölts'g, a newzeti jövedelem, az árkárd'oben nagyon jó specialista* Az elmúlt években a legra gyobb kőzjazdauági probl'ím Ucat az önköltség, a termelékenység, az ár jelentette és azt hiuztaa a kö-eljövő ben is az ipari szakká >zésen belül igen jelentős problémák merülnek fel ezen a területen, melyen Wileék elvtárs jó szákmai, gyakorlati és tudományos felkészültséggel rendelkezve igen sokat adhat az ipari szakképzés megjavítása tekintetében* Másrészt nem mondjuk azt, hogy .Vilcsek elvt Írs az i,>ar egyéb vonatkozású kérdéseit, a müsz ski fejlesztésoEL, az anyaggazdálkodással, a tervezéssel kapcsolatos kérdéseket nem érti, de valószínűnek látszik, hogy aillyal az előM kérd bekkel fog foglalkozni a tanszéken belül* áppsn ezért az IB* kéri az Egyetemi Tanosot, hogy • meggondolások alapján kifejezetten kérje a Művelődisügyi Minisztériumot, hogy mindkét elvtársat nevezze ki egyetemi tanárnak* L-z érintünk ezt nagyon is indokolja a; ipari szakképzés s az Egyetem jövője. Végül annyit, hogy szsrintüaknem ajgá3yos aa* ha ejjy tanszéken több egyetemi tanár is van* A n pi demökráci íkban ez általános, korábban a magyar egyetemeken ÍB tasokásos volt, ás az sietne a jé, ha el tuún aik érni, hogy minden tanszékem két-három egyetemi t uaár tanítson* R é cz e y László« Csak létszám kérdése* /Derültaáa/